Kérdés
A Biblia tényleg a monogámiát hirdeti?
Válasz
A monogámia annak a gyakorlata / az az állapot, amikor egyidejűleg csak egy emberrel vagyunk házasok. Amikor Isten létrehozta a házasság szövetségét, úgy tervezte, hogy a kapcsolat monogám legyen. Az 1.Mózes 2:21-22 igerész tanúsága szerint Isten megteremtette Ádámot, majd az egyik bordájából megformált egy nőt, Évát, majd a férfihez vitte őt. Isten nem teremtett több nőt Ádámnak, holott az hasznos lett volna a föld benépesítésére vonatkozó parancs teljesítésénél (1.Mózes 1:27-28). Ádám erre azzal az örömteli kijelentéssel válaszolt, hogy Évát “csontomból csont és húsomból hús”-nak nevezte (23. igevers), majd ezt követte a kijelentés: “Azért hagyja el az ember az ő atyját és anyját, és egyesül a feleségével, és egy testté lesznek” (24. igevers). Jézus is ezt az igazságot visszhangozta, amikor a válásról kérdezték (Máté 19:5). Majd hozzátette: “Így hát többé nem kettő, hanem egy test lesznek. Amit tehát Isten egybekötött, ember szét ne válassza” (Máté 19:6). A monogámia a Biblia kezdetétől fogva a modell.
Az Ószövetségben sok példa van arra, hogy az emberek felhagytak a monogámiával. Sok pátriárkának és királynak több felesége is volt. Még Dávid és Salamon, Isten választott vezetői is szaporították a feleségeik számát uralkodásuk során, a Biblia pedig furcsa módon hallgat az istenfélő életvitel e nyilvánvaló megsértéséről. Az 5.Mózes 17:17 igeverse kifejezetten megtiltja Izrael királyainak a feleségek halmozását. De mivel a Biblia még azok emberi gyarlóságával és kudarcaival kapcsolatban is annyira őszinte, akiket Isten hatalmasan használt, így kötelességtudóan feljegyzi azokat a problémákat, melyek a feleségek számosságából származtak.
Minden olyan bibliai beszámolóban, amely arról szól, hogy a férfiaknak több feleségük volt, valami konfliktus van. A nem monogám kapcsolaton alapuló családok meg kellett fizetniük az árat. Ábrahám, Sára és Hágár voltak az első rosszul sikerült “szerelmi háromszög” - féltékenység érintettje, amikor a fiatalabb Hágár teherbe esett, miközben az idősebb Sára nem tudott teherbe esni (1.Mózes 16:1-5). Ráchel és Lea szintén versengett egymással Jákob figyelméért, ami egészen odáig vezetett, hogy szolgálólányaikat vették, hogy azokat férjük mellé ágyasként adják (1.Mózes 30. fejezet). Sámuel próféta olyan háztartásba született, ahol anyját, Hannát, állandóan provokálta férje másik felesége, Peninna (1.Sámuel 1:4-6).
Dávid király háztartásában a feleségek és a gyermekek számának a növekedése annyi diszfunkcionális családi működésbe torkollott, ami akár egy saját valóságshow-t is megtölthetett volna. Támárt, Dávid egyik feleségétől született lányát, megerőszakolta egy másik feleségétől született fia, Amnón (2.Sámuel 13. fejezet). Amikor Támár testvére, Absalom tudomást szerzett a lányon esett szégyenről, bosszút esküdött, majd később meg is ölte féltestvérét, Amnont. Absalom Dávid iránti gyűlöletéhez és későbbi trónfosztási próbálkozásához az vezethetett, hogy Dávid rosszul igazgatta az egyébként sem megfelelően működő házát. Ha Dávid elfogadta volna a monogámiát, mindezek a szívfájdalmak nem érték volna, és talán soha nem kellett volna a saját fia elől futva mentenie az életét (2.Sámuel 15:14).
Salamon története különösen jól mutatja a több feleség vállalásában rejlő ostobaságot. Salamon király mindent megkapott, amit a szíve kívánt. Isten olyan bölcsességet adott neki, amit más ember fia nem kapott (1.Királyok 4:29-30), és anyagilag is megáldotta (1.Királyok 10:23). Isten még azt is megadta neki, hogy “...mindenfelől nyugalmat kapott, az ellenségektől és a szerencsétlenségtől” (1.Királyok 5:4). Salamon abban a nagy megtiszteltetésben részesült, hogy ő építhette meg az Úr templomát (1.Királyok 5:5). Mégis sok országból sok feleséget vett magának, idős korára a feleségei bálványimádása miatt pedig szíve elfordult az Úrtól (1.Királyok 11:3-4). Ha Salamon megelégedett volna az első feleségével, és monogám maradt volna, soha nem szembesült volna ilyen kísértéssel, és talán haláláig hű maradt volna az Úrhoz.
A zsidó kultúrában az újszövetségi időkre a monogámia volt a norma. Jézus szintén a monogámiát hirdette. Amikor Jézust a válásról kérdezték, válaszában határozottan azt emelte ki, hogy a házasság egy férfi és egy nő között köttetik - a poligámiára utalás sem esik : “De a teremtés kezdete óta férfiúvá és asszonnyá teremté őket az Isten. Annakokáért elhagyja az ember az ő atyját és anyját; és ragaszkodik a feleségéhez, és lesznek ketten egy testté! Azért többé nem két, hanem egy test. Annakokáért amit az Isten egybe szerkesztett, ember el ne válassza” (Márk 10:6-9). Amikor Jézus azt mondja, hogy “a kettő egy testté lesz”, azzal nyilvánvalóan arra utal, hogy ez az egyesülés csak két személy között jöhet létre. Nem hárman vagy többen válnak eggyé; hanem csak ketten. Sem Jézus, sem pedig az Újszövetség egyik írója sem utal arra, hogy ez az egyesülés két házas személyen kívül más között is végbemehetne.
Sőt, mikor Pál apostol kimondott parancsokat ad a házasságra nézve, akkor arra az igeszakaszra hivatkozik, amelyben az “egy test” kifejezés is szerepel, és ezt hasonlítja Krisztushoz és menyasszonyához, az egyházhoz (Efézusbeliekhez 5:32). A szakaszt azzal zárja, hogy arra utasítja a férjet, hogy úgy szeresse a feleségét, ahogyan önmagát szereti (33. igevers). Nem azt mondja a férjnek, hogy “szeresd minden feleségedet”. A feleség szó egyes számban szerepel. Nyilván hiba lenne megpróbálni az "egy testté" válásról szóló parancsot egy férfira és több nőre is ráhúzni. Ráadásul a Biblia soha, egyetlen pontban sem utal arra, hogy a házasság egy férfi és egy nőt kötelékén kívül mást is jelenthet. A homoszexuális házasság fogalma ellentmondásos.
A Szentírás nem foglalkozik közvetlenül a poligámia gyakorlatával az Ószövetség hasábjain, Isten a házasságra néző eredeti szándéka egyértelműen a monogámia volt. A Biblia több helyetből is bemutatja a többnejűség eredményét, de mégsem tünteti fel soha a poligámiát pozitív fényben. A házasságnak a Krisztus és az Ő egyháza közötti örök szövetség előképének kell lenni (2.Korinthusbeliekhez 11:2). Ez a kép pedig jól illeszkedik Isten tervéhez, miszerint a házasság egy férfi és egy nő között jön létre, és egy életre szól.
English
A Biblia tényleg a monogámiát hirdeti?