Kérdés
Mi a multiverzum-elmélet?
Válasz
Summásan azt mondhatnánk, hogy a multiverzum-elméletet azért találták ki, hogy valami módon kimagyarázhassák a világegyetem tervezettsége mellett szóló egyértelmű bizonyítékokat, valamint annak tényét, hogy a világegyetem a komplex életformák, így az emberi élet fenntartására van finomhangolva (lásd az ún. antropikus elv). A multiverzum-elmélet lényegében azt állítja, hogy rengeteg univerzum létezik, melyek mindegyike teljesen véletlenszerű módon alakult ki, a mi univerzumunk pedig az egyetlen (vagy legalábbis a kevesek egyike), amely a véletlenek vak összjátéka folytán pont olyanná vált, hogy az élet kialakulásához és fennmaradásához megfelelő feltételeket biztosítani tudja. Az “intelligens tervezés” látszata a multiverzum-elmélet szerint csupán arra vezethető vissza, hogy az egyes alkotóelemek – hogy, hogy nem – épp a megfelelő módon álltak össze maguktól, anélkül, hogy ezt a folyamatot bármiféle tudatos Lény irányította/felügyelte volna. Az, hogy a mi világegyetemünk az életre van finomhangolva, egyszerűen a véletlen műve: milliónyi vagy akár milliárdnyi lehetséges világegyetem létét észbe véve, ennek már csupán a puszta valószínűség miatt is be kellett következnie – hangzik az érvelés. (Az antropikus elvet, valamint az intelligens tervezést tárgyaló cikkeinket olvasónk megtalálja az oldalunkon – a fordító megjegyzése).
A multiverzum-elmélet azon a feltételezésen alapul, hogy amit eddig egyedüli “világegyetemnek” tekintettünk, az mindössze egy apró töredéke egy hatalmas, valószínűleg végtelen számú világegyetem-gyűjteménynek. A multiverzum-elv lényegében egy arra való próbálkozás része, hogy a világegyetem biológiai élet-fenntartóképességét szavatoló kozmikus törvények, állandók és változók nyilvánvaló finomhangoltságára vonatkozó bizonyítékokat megkerüljék. A multiverzum-elmélet központi tézise tehát egy arra tett kísérlet, hogy az ember számára elképzelhető valószínűség határait azon túlra terjessze ki, amire az empirikusan hozzáférhető (értsd megfigyelhető) világegyetem léte okot adna, hogy ezáltal a vak véletlenszerűség által előállt, az élet fenntartására alkalmas egyetlen (vagy alacsony számú) univerzum létrejöttének valószínűsége magasabbnak tűnjön szemében.
Amellett, hogy ezzel a felvetéssel több alapvető probléma is van, a fő probléma mégis az, hogy szükségtelenül komplikált és egyidejűleg ad hoc, azaz nem csupán légből kapott jellegű, de erősen azt a benyomást kelti, hogy konkrétan egy előzetesen meglévő koncepció igazolására ötölték ki. Nincs olyan valid tudományos érv, amely alapján elhihetnénk, hogy az otthonunkul szolgáló világegyetem csupán egy volna a párhuzamos világegyetemek hosszú sorában. Azt sincs okunk hinni, hogy létezne egy olyan mechanizmus, ami létrehozza ezen univerzumokat, amelyek mindegyike egymásétől alapvetően eltérő kozmikus állandókkal és értékekkel rendelkezik. Ez a felvetés tehát lényegében csak elodázza a paradoxon feloldását, hiszen könnyen feltehetnénk a kérdést, hogy e kozmikus lottósorsolást lehetővé tevő véletlenszám-generátort (értsd: a legtöbb univerzum nem éri el az élet kialakításának feltételeit, míg egyesek “nyerőkké válnak”, és élet alakulhat ki bennük – a fordító megjegyzése) vajon ki hozta létre, ki építette meg. A hipotézis kapcsán felmerülő másik probléma az, hogy egy olyan világegyetem, ami folyamatosan tágul, nem lehet örökkévaló. Így tehát kézenfekvő, hogy csupán egy véges számú univerzum jöhetett létre, arra nézvést pedig semmi garancia nincs, hogy egy finomhangolt, a biológiai élet kialakítására és fenntartására képes univerzum jött volna létre.
Összefoglalva, a világegyetem-együttes létezésére vonatkozó független filozófiai és/vagy tudományos bizonyítékok hiányában a multiverzumról alkotott koncepció nem több egy radikális metafizikai feltételezésnél. A világegyetem esetlegességi törvényeinek és állandóinak a komplex élet kialakulásához szükséges roppant finomhangolására továbbra is egy, a tér és idő dimenzióján kívül-, és azon felül álló intelligens Lény létezése szolgáltatja a legjobb magyarázatot. Az évtizedek óta uralkodó népszerű világnézet szerint, a világegyetemnek nem a mi, vagyis az emberek létrehozása lebegett célként – mi csupán valami végtelenül létező (vagyis se kezdete, se vége nincs) kozmikus szemcse részei vagyunk egy hatalmas kozmikus arénában. Az elmúlt évek újabb ismeretei azonban a feje tetejére állították ezt a paradigmát. Immár bizonyítékaink van arra, hogy az élet tervezett, és hogy egy (konkrét) szándék következményeként állt elő (19. zsoltár).
English
Mi a multiverzum-elmélet?
