Kérdés
Mi az a nekünk tulajdonított bűn?
Válasz
Mikor Ádám az Éden kertjében azzal vétkezett, hogy a jó és a gonosz tudásának fájáról evett gyümölcsöt, engedetlenségének ezen tette súlyos, kettős hatást gyakorolt az emberiség többi részére. Az első következmény az eredendő bűn volt, míg a második az ún. tulajdonított bűn.
Ádám, vagyis az emberi nemzetség fője miatt van az, hogy minden utána jövő ember bukott állapotban, bűnös emberként látja meg a napvilágot. Ádám bűnének ezen következményét eredendő bűnnek szokás nevezni, de áteredő bűnként is gyakran hivatkoznak rá. Ádám eredeti engedetlensége által minden emberi lény bűnös természetet örökölt (Rómabeliekhez 5:12-14).
Amellett, hogy bukott természetünk lett, Ádám bűnének súlya minden Ádám után született emberre ráterhelődött (Rómabeliekhez 5:18). Ez a nekünk tulajdonított bűn jelentése. Valamit valakinek tulajdonítani annyit tesz, valakinek beszámítani, valakire ráróni vagy valakinek jóváírni valamit. A nekünk tulajdonított bűn ennek értelmében Ádám vétkének nekünk való beszámítása, a mi szellemi számlánkra való ráterhelése. Minden egyes emberre úgy tekintenek, mint aki Ádámban vétkezett és mint aki így ugyanazt a büntetést érdemli e bűnért, mint Ádám. A nekünk tulajdonított bűn az Isten szemében való státuszunkra hat ki (bűnösök vagyunk, akik jogosan mennek az ítéletre), míg az eredendő bűn a jellemünkre (erkölcsileg romlottak vagyunk). Mind az eredendő-, mind pedig a nekünk tulajdonított bűn Isten jogos ítéletének tesz minket ki.
A tulajdonítani kifejezés jogi és pénzügyi értelemben egyaránt használatos, és a következőképp definiálható: “valamely cselekedetet, szót vagy dolgot egy másik személyhez rendelni, annak beszámítani, az ő terhére felróni”. A Biblia tanítása szerint Ádám bűne minden egyes leszármazottjának fel lett róva, így rájuk is bűnösként kell tekinteni. Ez nem jelenti azt, hogy Ádám bűnében személyesen is bűnrészesek voltunk, azt viszont igen, hogy az ő bűnét a mi szellemi egyenlegünkre is ráterhelték, és így minden ember részessé vált az eredendő bűn vétkében és büntetésében.
A bűn büntetése a halál. A nekünk tulajdonított bűn miatt a jelen életben ki vagyunk téve a szellemi halálnak, vagy más szóval az Istentől való elválasztásnak: “Titeket is megelevenített, a kik holtak valátok a ti vétkeitek és bűneitek miatt, melyekben jártatok egykor e világ folyása szerint, a levegőbeli hatalmasság fejedelme szerint, ama lélek szerint, mely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik; A kik között forgolódtunk egykor mi is mindnyájan a mi testünk kívánságaiban, cselekedvén a testnek és a gondolatoknak akaratját, és természet szerint haragnak fiai valánk, mint egyebek is” (Efézusbeliekhez 2:1-3). Ha megmaradunk az Istentől való elszakadás ezen állapotában, az eredmény maga a második halál lesz, amely már örökérvényű (Jelenések 20:11-15).
A fizikai halál szintén a nekünk tulajdonított bűn büntetése: “Annakokáért, miképen egy ember által jött be a világra a bűn és a bűn által a halál, és akképen a halál minden emberre elhatott, mivelhogy mindenek vétkeztek” (Rómabeliekhez 5:12). Ádám bűnének terhe közvetlenül az egész emberi családnak fel lett róva, azaz be lett számítva, így most minden ember alá van vetve a halálnak (Rómabeliekhez 6:23).
Pál apostol több helyen is tanít a nekünk tulajdonított bűnről: “amaz egynek esete miatt sokan meghaltak”, “egynek bűnesete által minden emberre elhatott a kárhozat”, “egy embernek engedetlensége által sokan bűnössé lettek” (Rómabeliekhez 5:15, 18, 19), és “...Ádámban mindnyájan meghalnak...” (1.Korinthusbeliekhez 15:22).
Az eredendő és a nekünk tulajdonított bűn kapcsán viszont jó hír, hogy Istennek már azelőtt megvolt a gyógymódja, mielőtt Ádám az Édenben vétkezett volna. Ez nem más mint a megváltás szuverén terve.
A nekünk tulajdonított bűn orvoslása Jézus Krisztus engesztelő munkáján keresztül valósul meg: “Mert miképen egy embernek engedetlensége által sokan bűnösökké lettek: azonképen egynek engedelmessége által sokan igazakká lesznek” (Rómabeliekhez 5:19). Attól a pillanattól fogva, hogy egy bűnös hinni kezd Jézusban, és elfogadja az Ő üdvének ajándékát, szellemi egyenlegén Krisztus igazságossága lesz jóváírva: “Mert a miképen Ádámban mindnyájan meghalnak, azonképen a Krisztusban is mindnyájan megeleveníttetnek” (1.Korinthusbeliekhez 15:22). A hívők immár nekik tulajdonított igazságossággal rendelkeznek.
Ahogyan minden ember Ádámban van, úgy minden hívő Krisztusban. Krisztusban lenni azt jelenti, hogy az Ő igazsága most már a miénk. Krisztus áldozati kereszthalála által az emberiség bűne Krisztusnak tulajdoníttatott. Jézus a mi bűneinkért járó büntetést vette magára: “...a mi bűneinkért halálra adatott, és feltámasztatott a mi megigazulásunkért” (Rómabeliekhez 4:25).
A hívők még nem lettek tökéletessé az igazságosság tekintetében. Mindazonáltal Krisztus nekik tulajdonított igazságosságába lettek felöltöztetve: “Mert azt [azaz Krisztust], a ki bűnt nem ismert, [Isten] bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk ő benne” (2.Korinthusbeliekhez 5:21 - betoldva). Jézus a mi bűneink miatt feldördülő, igazságosságért való kiáltást hallgattatta el, és egyben a törvény követelményeit is betöltötte (Rómabeliekhez 3:25-26; Kolossébeliekhez 2:14).
English
Mi az a nekünk tulajdonított bűn?
