Kérdés
Mit jelent az, hogy egyes személyek nem fogják Isten országát örökölni (1.Korinthusbeliekhez 6:9-11)?
Válasz
Azzal, hogy bizonyos emberek nem lehetnek Isten országának örökösei, először Pál apostol Korinthusbeliekhez írt első levelében találkozunk. Így olvassuk az igét: ”Vagy talán nem tudjátok, hogy igazságtalan emberek nem vehetnek részt Isten Királyságában? Ne csapjátok be magatokat! Isten Királyságában nem vehetnek részt a szexuális bűnökben élők, vagy bálványimádók, vagy házasságtörők, vagy prostituáltak, vagy homoszexuálisok, vagy tolvajok, vagy pénzimádók, vagy részegesek, vagy káromkodók, vagy csalók...” (1.Korinthusbeliekhez 6:9-11 EFO).
Mikor az Ige kimondja, hogy a gonoszságban megmaradó emberek nem öröklik Isten országát, Isten Szent Lelke azt állítja Pál apostolon keresztül, hogy a gonoszok nem számíttatnak Isten gyermekei közé, ezzel pedig az örök élet örököseivé sem válhatnak (Rómabeliekhez 8:17). Ez viszont nem jelenti azt, hogy ha valaki valaha egyet is elkövetett e bűnök közül, nem juthat be a mennyei királyságba. A keresztény ember életét a bűn elleni küzdelem és a bűn legyőzésének (Isten-adta) képessége különbözteti meg a nem keresztény ember életétől. Egy igazi keresztény hívő mindig bűnbánatot tart, és végül mindig visszatér Istenhez, újra és újra felveszi a bűn elleni küzdelmet. A Biblia azonban nem támasztja alá azt az (emberi) elképzelést, miszerint egy olyan személy, aki állandóan és bűnbánat nélkül “esik” bűnbe, valóban keresztény volna. A Korinthusbeliekhez írt első levélben található igeszakasz mindazon bűnöket sorolja, melyeknek ha folyamatosan enged az ember, akkor végtére csupán az derül ki róla, hogy Krisztus megváltását soha sem fogadta el.
A keresztény ember bűnre adott válasza az, hogy meggyűlöli és meg is bánja azt, majd el is hagyja. (Míg e testben vagyunk) mindig küzdeni fogunk a bűnnel, a bennünk élő Szent Lélek ereje által azonban képesek vagyunk ellenállni neki és győzedelmeskedni fölötte. Az igazi keresztény hívő egyik jellemzője pont az, hogy a bűn egyre kevésbé van jelen az életében. Amint keresztény emberként egyre inkább növekszünk és érünk a hitben, a bűn egyre kevésbé tud hatalmaskodni és elhatalmasodni felettünk. A bűn nélküli tökéletesség elérése természetesen lehetetlen ebben az életben, amint viszont szellemileg érünk, úgy a bűn iránti gyűlöletünk is egyre erősebb lesz. Pál apostolhoz hasonlóan minket is szorongat, hogy a bűn még mindig ott van halandó testünkben, ami miatt időnként olyan dolgokat teszünk, amit, belső emberünk szerint már nem is akarunk. Hívőként viszont Krisztushoz fordulunk, hogy feloldozást nyerjünk “e halálnak testéből” (Rómabeliekhez 7:18-25).
Ha valaki aktívan, állandóan és bűnbánat nélkül pl. homoszexuális életmódot folytat, tolvajként élősködik, a pénz utáni sóvárgásban enyészik, részegeskedik stb., az a személy valójában annak adja bizonyságát, hogy nem üdvözült. Az ilyen ember pedig biztosan nem fogja Isten országát örökölni.
English
Mit jelent az, hogy egyes személyek nem fogják Isten országát örökölni (1.Korinthusbeliekhez 6:9-11)?