Kérdés
Isten tényleg máshogy tekint a nem szándékos bűnökre?
Válasz
Mózes harmadik könyve annak függvényében ír elő más és más áldozatokat, hogy az elkövetett bűn szándékos volt, vagy sem. Akkor ez azt jelentené, hogy Isten máshogy tekint a nem szándékosan elkövetett bűnökre?
Nem, nem egészen. Az világos, hogy az Ószövetségben szereplő áldozatok tekintetében Isten különbséget tett szándékos és nem szándékos bűnök között. A 3.Mózes 4:2-3 igerész a következő példát említi: “...Ha valaki tévedésből vétkezik az Úrnak valamely parancsolata ellen, úgy a mint nem kellene cselekednie, és a parancsolatok közül valamelyiknek ellene cselekszik. Ha a felkent pap vétkezik, a népnek romlására: hozzon az ő bűnéért, a melyet elkövetett, egy tulkot, fiatal ép marhát az Úrnak bűnáldozatul.”
A nem szándékos bűn elve, melyet Mózes harmadik könyvének 4. fejezetében találunk, a tévedésből vagy véletlenségből (esetleg gondatlanságból) elkövetett bűnökre vonatkozik. Ezekben az esetekben szabad volt áldozatot bemutatni. Ha azonban valaki szándékosan vétkezett, akkor számára már nem volt hozzáférhető az áldozat bemutatása általi bűnbocsánat. A 4.Mózes 15:30-31 igerész kimondja: “De a mely ember felemelt kézzel cselekszik, akár benszülött akár jövevény, az Urat illeti az szidalommal, vágassék ki azért az az ő népe közül; Mivelhogy az Úrnak szavát megvetette, és az ő parancsolatját megszegte, kiirtatván kiirtassék az az ember, az ő hamissága legyen ő rajta.” Azokat, akik szándékosan vétkezve lázadtak, ki kellett vágni, vagy ki kellett taszítani a nép soraiból.
Meglehet, hogy az Ószövetség a nem szándékos és a szándékos bűnök következményei mentén különbséget tett e kettő között, a Biblia azonban mégis egyértelműen tudtunkra adja, hogy mindenki vétkezett, és hogy mindenki elmarad Isten dicsőségétől (Rómabeliekhez 3:23). Az ószövetségi áldozatok maga Jézus Krisztus bűneinkért való keresztáldozatát vetítették előre. Egyedül Jézus helyettesítő áldozata elegendő ahhoz, hogy megbocsátásban részesüljünk és beléphessünk az örök életre.
A János 14:6-ban Jézus így tanít: “...Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.” Bár minden egyes ember vétkezett (kivéve Jézust), Jézus keresztáldozata által mégis lehetőségünk van bűnbocsánatot nyerni és a bűneinkből való feloldozásban részesülni. Megváltásban az Ő személyébe vetett hit által lehet részünk (Efézusbeliekhez 2:8-9). Ez a bűneink szándékos vagy nem szándékos jellegére való tekintet nélkül igaz, függetlenül attól, hogy valaki úgy gondolja, hogy, személy szerint ő, keveset vagy sokat vétkezett.
A Szentírás világosan kijelenti, hogy az emberiség jónak lett teremtve, a bűnbeesés következtében viszont bűnössé vált – ez most a jelenlegi állapota (1.Mózes 3. fejezet). Jézus függetlenül attól elegendő a bűnbocsánat és az örök élet eléréshez, hogy valaki milyen típusú vagy mélységű bűnöket követett el. Azok viszont, akik elutasítják az evangéliumot, függetlenül attól, hogy milyen sok vagy milyen kevés bűnt követtek el, örökre el lesznek választva Istentől, bűneikért pedig örök büntetést élnek majd át. Isten minden embert arra hív, hogy jöjjön hozzá, mert nem adatott az ég alatt más név, amelyben megváltás volna (Apostolok Cselekedetei 4:12).
English
Isten tényleg máshogy tekint a nem szándékos bűnökre?
