Kérdés
Hogyan hihetünk az egyedül hit általi üdvösségben, amikor a „csupán hit által" kifejezés egyetlen egyszer fordul elő a Bibliában (Jakab 2:24), mégpedig abban a kontextusban, hogy nem csupán hit által van az üdvösség?
Válasz
Tökéletesen igaz, hogy az egyetlen igevers, amely tartalmazza a „csupán hit által" kifejezést, látszólag éppen az egyedül hit általi üdvösség ellen érvel. A Jakab 2:24-ben ez áll: „Látjátok tehát, hogy cselekedetekből igazul meg az ember, és nem csupán a hit által." Az egyedül hit általi üdvösség tanának elutasítása azonban ennek az egy versnek az alapján két problémába is ütközik. Először, a Jakab 2:24 szövegkörnyezete nem az egyedül hit általi üdvösség tana ellen érvel. Másodszor, a Bibliának nem kell tartalmaznia azt a konkrét kifejezést, hogy „egyedül hit által" ahhoz, hogy világosan az egyedül hit általi üdvösséget tanítsa.
A Jakab 2:14-26 és különösen a 24. vers több zavaros értelmezés tárgyát képezte. Látszólag a szakasz tényleg komoly problémát jelent az egyedül hit általi üdvösség tanának. Először is, tisztáznunk kell egy téves felfogást, miszerint Jakab ugyanazt érti a megigazulás alatt a Jakab 2:24-ben, mint Pál a Róma 3:28-ban. Pál a megigazulás szót abban az értelemben használja, hogy Isten igaznak nyilvánít. Arról a jogi nyilatkozatról beszél, amely révén Isten a Krisztus igazságosságát nekünk tulajdonítja. Jakab a megigazulás szót abban az értelemben használja, hogy hitünk igazolva és bizonyítva van.
A Jakab 2:24-et így is megfogalmazhatnánk: „Látjátok tehát, hogy az ember az alapján bizonyul igaznak, amit tesz, és nem csupán a hit alapján." Vagy: „Látjátok tehát, hogy a tetteinkből nyilvánvaló, hogy Istennel rendben vagyunk, nemcsak a hitünkből. Az egész Jakab 2:14-26 arról szól, hogy a hitünk őszinteségét a tetteinkkel igazoljuk. Az őszinte megtérés élménye a Jézus Krisztusba vetett hit által elkerülhetetlenül jó cselekedeteket eredményez (Efezus 2:10). A cselekedetek a hit bizonyítékai és megnyilvánulásai (Jakab 2:18). A hit cselekedetek nélkül haszontalan (Jakab 2:20) és halott (2:17), vagy más szóval, egyáltalán nem valódi hit. Az üdvösség egyedül hit által a miénk, de ez a hit soha nem jár egyedül.
Noha a Jakab 2:24 az egyetlen vers, amely a „csupán hit által" kifejezést konkrétan tartalmazza, számos más vers létezik, amely ténylegesen az egyedül hit általi üdvösséget tanítja. Az összes olyan vers, amely az üdvösséget a hitnek tulajdonítja, minden más kitétel megnevezése nélkül, azt tanítja, hogy az üdvösség egyedül hit által nyerhető el. A János 3:16 szerint az üdvösséget mindenki elnyerheti, aki „hiszen Őbenne". Az ApCsel 16:31 azt mondja: „Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz." Az Efezus 2:8 alapján „kegyelemből van üdvösségetek a hit által". Lásd még Róma 3:28, 4:5, 5:1, Galata 2:16, 3:24, Efezus 1:13 és Filippi 3:9). Ezek mellé még számos más igeverset felsorolhatnánk.
Összegzésként, a Jakab 2:24 nem az egyedül hit általi üdvösség tana ellen érvel, hanem az ellen az üdvösség ellen, amely egyedül van, amely mellől hiányoznak a jó cselekedetek és az Isten igéjének való engedelmesség. Jakab azt akarja mondani, hogy tetteinkkel mutassuk ki a hitünket (Jakab 2:18). Függetlenül attól, hogy konkrétan az „egyedül hit által" kifejezés szerepelne az Újszövetségben, kétség kívül azt tanítja, hogy az üdvösség Isten kegyelmének terméke válaszul a hitünkre. „Hogyan lehetséges akkor a dicsekvés? Lehetetlenné vált. Milyen törvény által?... a hit "törvénye" által" (Róma 3:27). Nincs más kitétel.
English
Hogyan hihetünk az egyedül hit általi üdvösségben, amikor a „csupán hit által" kifejezés egyetlen egyszer fordul elő a Bibliában (Jakab 2:24), mégpedig abban a kontextusban, hogy nem csupán hit által van az üdvösség?