Kérdés
Hogyan tudta Noé az összes állatot elhelyezni a bárkában?
Válasz
Hogyan sikerült Noénak az összes állatot elhelyeznie a bárkában? Elég nagy volt a bárka ahhoz, hogy minden állat fajtájának megfelelően hét-hét vagy kettő-kettő példányt magával vigyen? És mi van az állati és az emberi (Noé és családja: 8 fő) táplálékkal, aminek legalább egy évig (Genezis 7:11;8:13-18) ki kellett tartania? Elképzelhető, hogy azzal is számolni kellett, hogy a növényzet nem képződik olyan gyorsan újra az özönvíz után, és hogy akár több évre való táplálékot kellett magukkal vinniük. Ez minden mérce szerint nagy mennyiség kellett legyen. És akkor még az ivóvízről nem is beszéltünk. Tényleg realisztikus azt hinni, hogy Noé bárkája elég nagy volt ahhoz, hogy mindez elférjen rajta?
A bárka méretei a Genezis beszámolója szerint a következőképpen alakultak: 300 sing hosszúság, 50 sing szélesség, és 30 sing magasság (Genezis 6:15). Felmerül a kérdés, hogy mi az a sing. A sing egy olyan ősi hosszmértékegység, ami nagyjából egy singcsont hosszúságot jelöl, azaz a könyök és kinyújtott középső új hegye közti távolságot. Ezt latinul „cubitum"-nak, azaz könyöknek nevezték. A zsidók a „latin könyöknek" megfelelő hosszt „ammah"-nak nevezték. Mivel mindenkinek némileg eltérő hosszú alkarja van, ezért egyesek pontatlannak is ítélhetik ezt a mérési technikát, azonban a tudósok széleskörben megegyeznek abban, hogy egy sing nagyjából 43 és 56 cm (17-22 inch) közötti távolságot jelölt. Az ún. egyiptomi sing ismert mérete 21.888 inch. Ennek az ismerete a következő számítást teszi lehetővé:
300 x 22 inch = 6,600; 50 x 22 inch = 1,100; 30 x 22 inch = 660
6,600/12 = 550 láb; 1100/12 = 91.7 láb; 660/12 = 55 láb.
A bárka tehát 550 láb hosszú(167,6 m), 91,7 láb széles(28,2 m) és 55 láb magas(16,7 m) lehetett. Ezek nem rossz arányok egy bárka felépítéséhez. De mégis mekkora volt a rakodótere? A fenti dimenziók mentén egy 78.548,8 köbméter nagyságú teret kapunk. (Ha a sing kiszámításához a legkisebb, 43 cm-es, könyöktávot vesszük alapul, akkor ez az érték arányosan kisebb). A majdnem 80 ezer köbméter térből persze nem minden hasznos tér, sok helyet elvesz a három belső szint kialakítása(Genezis 6:16), a szobák és minden egyéb falazat (Genezis 6:14). Kiszámolták, hogy mindezek mellett a hasznos tér aránya valahol 54,75% körül mozgott, ami kb. 125.000 juh-méretű állat elhelyezéséhez mellett elegendő szabad teret is eredményezett volna (lásd http://www.icr.org/bible/bhta42.html).
John Woodmorappe a „Noé bárkája: megvalósíthatósági tanulmány" című könyv szerzője úgy becsüli, hogy a világ állatainak csak mintegy 15%-s nagyobb egy közönséges juhnál. Ez a számítás persze nem veszi figyelembe annak az esetleges lehetőségét, hogy Isten nem teljesen kifejlett állatokat vitt Noénak, amelyek lényegesen kevesebb helyet foglaltak volna.
Vajon mennyi állat lehetett a bárkán? Woodmorappe 16 ezer fajról beszél. A faj szót a sokkal tágabb értelemben használja, mint azt napjainkban szokás. Még ha létezik is 400 különböző kutya fajta, mindegyik fajta egy azon fajhoz, vagyis a kutyákhoz (Canis familiaris) tartozik. Egyes Bibliakutatók arra is rámutatnak, hogy a Bibliában ezen a helyen használt eredeti kifejezés inkább a mai „nemzetség" szavunkhoz áll közel.
Ha tehát azt feltételezzük, hogy a nemzetség szó a faj szónak feleltethető meg, akkor rögtön egyszerűbb lesz az eset, „hiszen nem létezik annyira sok állatfaj az emlősök, a madarak, a kétéltűek, és a hüllők között. A vezető rendszerező biológus Ernst Mayr egy 17.600 fajt jegyző listát állított össze. „Ha minden fajból kettővel számolunk és hozzávesszük még a kisebb számú tisztának nevezett állatokat, melyekből hét egyeddel számolunk fajonként, plusz vesszük még az azóta kihalt fajok lehetséges számát, akkor belátható, hogy legfeljebb 50 ezer állat volt a bárkán" (Morris, 1987).
Egyesek úgy saccolták, hogy 25 ezer állatfaj lehetett a bárkán. Ez képezze összehasonlításunk felső határát. Még ezen kiindulási érték mellet is arra jutunk, hogy az állatok egyedszáma nem sokkal haladta volna meg az 50 ezret (hiszen 7-es egyedszámú áldozati állatok száma viszonylag alacsony). Vegyük akár a 16 ezer fajjal kalkuláló számítást vagy a 25 ezres keretszámot, a kutatók így is egyetértenek abban, hogy ennyi állattal is volt elegendő hely víznek, ételnek és emberi életnek is.
Mi történt az állati ürülékkel, ami napi szinten keletkezett? Hogyan volt képes 8 ember nap mint nap ennyi állatot etetni és tisztán tartani? Mit csináltak a speciális eledelen élő egyedekkel? A növényvilág hogyan élt túl? A rovarokkal mi a helyzet? Biztos nagyon sok ilyen és ehhez hasonló kérdéseket fel lehetne tenni, és ezek mind helyénvalóak is. Egyesek úgy tartják, hogy ezekre a kérdésekre soha nem fogunk teljesen pontos válaszokat kapni. Hosszú évszázadokon keresztül ezek a kérdések még megválaszolatlanok maradtak, de voltak emberek, akik próbáltak válaszokat adni és kutattak, aminek az eredményeként napjainkra számos, igen magas tudományos igényű vizsgálat látott napvilágot Noéról és bárkájáról.
Több mint 1200 tanulmány és tudományos értekezés jelent meg ebben a témában. Woodmorappe könyvét egy a Noé bárkáját övező összes tudományos kihívást rendszerező és összefoglaló elemzésnek is lehet tekinteni (John Woodmorappe, "A Resource for Answering the Critics of Noah's Ark," Impact No. 273, March 1996. Institute for Creation Research, 30 January 2005 http://www.icr.org/pubs/imp/imp-273.htm). Woodmorappe miután hosszú éveken át tanulmányozta az összes bárkával kapcsolatos (ál)kérdést arra a következtetésre jutott „hogy az összes bárka ellen felhozott érv... hagy kívánni valót maga után. Valójában a bárkával szemben felhozott érvek nagy részét könnyű diszkreditálni, még ha első ránézésre a felszínen logikusnak is tűnnek."
English
Hogyan tudta Noé az összes állatot elhelyezni a bárkában?
