Kérdés
Mi a nyelveken szólás ajándéka? Ma is működik? Mi a nyelveken imádkozás?
Válasz
Az első feltűnése a nyelveken szólásnak Pünkösd napján történt az Apostolok Cselekedeti 2:1-4-ben. Az apostolok megosztották az örömhírt a tömeggel, mindenkihez annak a nyelvén szólva - “halljuk, amint a mi nyelvünkön beszélnek az Isten felséges dolgairól.” (Apostolok Cselekedetei 2:11) A “nyelvek” szó a görög eredetiben szó szerint a különböző nemzetek nyelvjárását jelenti. Tehát a nyelveken szólás ajándéka egy olyan nyelven szólás, amit nem ismerünk, azért, hogy így szolgáljunk valakinek aki beszéli azt a nyelvet. Az 1 Korinthus 12-14. fejezetiben, ahol Pál a különféle ajándékokról szól, azt mondja, hogy “Ha pedig, testvéreim, elmegyek hozzátok, és nyelveken szólok, mit használok nektek, ha nem szólok hozzátok egyúttal kinyilatkoztatásban vagy ismeretben, prófétálásban vagy tanításban?” (1 Korinthus 14:6). Pál apostol szerint, egyetértésben a nyelveken szólás Apostolok cselekedeteiben látott leírásával, akkor értékes a nyelveken szólás, ha valaki így Isten üzenetét a saját nyelvén hallja, de amúgy haszontalan – kivéve ha megmagyarázzák / lefordítják.
Egy olyan ember, akinek a nyelveken szólás magyaráztának ajándéka van meg (1 Korinthus 12:30), megértheti a nyelveken szólót, még ha nem is beszéli azt a nyelvet. Ez a magyarázó kommunikálhatja az üzenetet a nyelveken szólónak és mindenki másnak, hogy értsék. “Ezért aki nyelveken szól, imádkozzék azért, hogy magyarázatot is tudjon adni.” (1 Korinthus 14:13) Pál következtetése a le nem fordított nyelveken szólásról erőteljes: “de a gyülekezetben inkább akarok öt szót kimondani értelemmel, hogy másokat is tanítsak, mintsem tízezer szót nyelveken.” (1 Korinthus 14:19).
Ma is működik a nyelveken szólás? Az 1 Korinthus 13:8 megemlíti, hogy a nyelveken szólás meg fog szűnni, de ezt a “tökéletes” eljövetelével köti össze az 1 Korinthus 13:10-ben. Vannak, akik hangsúlyozzák, hogy az igevers szerint a prófétálás és az ismeret “el fog töröltetni”, míg a nyelveken szóllás “meg fog szűnni”, és ez bizonyítja, hogy a nyelveken szólás eltűnik még a “tökéletes” eljövetele előtt. Ez lehetséges, de nem egyértelmű a szövegből. Néhányan olyan igéket mutatnak, mint az Ézsaiás 28:11 és a Jóel 2:28-29, mint annak bizonyítékai, hogy a nyelveken szólás Isten eljövendő ítéletének volt a jele. Az 1 Korinthus 14:22 úgy ír a nyelveken szólásról, mint ami “jel a hitetleneknek”. Eszerint az érv szerint a nyelveken való szólás egy figyelmeztetés volt a zsidóknak arról, hogy Isten meg fogja ítélni Izraelt amiért nem fogadták el Jézus Krisztust mint Messiást. Így onnantól, hogy Isten valóban megítélte Izraelt (azzal, hogy Jeruzsálemet Kr. u. 70-ben elpusztították a rómaiak), a nyelveken szólás már nem szolgálná a célját. Ez a nézet lehetséges, de azzal, hogy az elsődleges célja ennek az ajándéknak megtörtént, még nem feltétlenül szűnt meg a nyelveken szólás.
Ugyanakkor ha ez az ajándék ma is aktív lenne az egyházban, akkor csak az Igével összhangban lehetne használni. Valódi, érthető nyelv lenne (1 Korinthus 14:10). A célja Isten szavának a kommunikálása lenne egy másmilyen nyelvet beszélő személy felé (Apostolok Cselekedetei 2:6-12). Egyetértésben lenne Pál parancsával: “Ha nyelveken szól is valaki, ketten vagy legfeljebb hárman szóljanak, mégpedig egymás után; egy valaki pedig magyarázza meg. Ha pedig nincs magyarázó, hallgasson a gyülekezetben, csak önmagához szóljon és az Istenhez.” (1 Korinthus 14:27-28). Harmóniában lenne az 1 Korinthus 14:33-al is: “Mert Isten nem a zűrzavarnak, hanem a békességnek Istene. Mint ahogyan ez a szentek valamennyi gyülekezetében történik”.
Isten kétségtelenül megadhatja bárkinek a nyelveken szólás ajándékát, hogy lehetővé tegye számára a kommunikációt egy más nyelvű személlyel. A Szentlélek szuverén a lelki ajándékok osztásával kapcsolatban (1 Korinthus 12:11). Képzeld csak el, hogy mennyivel produktívabbak lennének a misszionáriusok, ha nem kéne nyelviskolába menniük, hanem egyből beszélgethetnének az emberekkel azoknak a nyelvén. Viszont Isten nem ezt teszi. A nyelveken szólás úgy tűnik, hogy nem fordul elő az egyházban úgy, mint az Újszövetségben, annak ellenére, hogy hasznos lenne. Azoknak a hívőknek a többsége, akik azt állítják, hogy nyelveken szólnak, nem teszik ezt a fenti igékkel összhangban. Ezek a tények mutatnak arra, hogy a nyelveken szólás eltűnt, vagy legalábbis nagyon ritka lett Istennek az egyházzal kapcsolatos tervében.
Azok, akik ezt az ajándékot az “imádság nyelvének” használják önmaguk építésére az 1 Korinthus 14:4-ből vagy/és a 14:28-ból merítik az ötletet. “Aki nyelveken szól, önmagát építi, aki pedig prófétál, a gyülekezetet építi.” (14:4) Az egész 14. fejezetben azt tanítja Pál, hogy milyen fontos a nyelvek megmagyarázása (fordítása), lást a 14:5-12-t. Pál a 4. versben azt mondja, hogy “Ha nyelveken beszélsz magyarázat nélkül, akkor csak önmagadat növeled, úgy feltüntetve magadat a többiek előtt, mintha lelkibb lennél. Ha úgy beszélsz nyelveken, hogy megmagyarázzák, akkor mindenkit építesz.” Az Újszövetség sehol sem ad pontos leírást a “nyelveken imádkozás”-ról. Sehol sem adja meg ennek a célját, nem is említ ilyen embert, aki nyelveken imádkozna. Ráadásul ez önépítő, ami nem lenne korrekt azokkal szemben, akik nem tudnak nyelveken imádkozni és magukat építeni. Az 1 Korinthus 12:29-30 tisztán leírja, hogy nem mindenkinek van meg a nyelveken szólás ajándéka.
English
Mi a nyelveken szólás ajándéka? Ma is működik? Mi a nyelveken imádkozás?
