Kérdés
Az úrvacsorát nyílt- vagy zárt körben kell magunkhoz venni?
Válasz
A nyitott vagy zárt úrvacsora közti különbség azon múlik, hogy miben látja a gyülekezet az úrvacsora célját, és hogyan dönt a vezetőség. Azok a gyülekezetek, amelyek nyitott úrvacsorát tartanak, minden Krisztus-hívőnek lehetőséget adnak arra, hogy részt vegyenek a szertartásban. A zárt úrvacsorát gyakorló gyülekezetek a saját tagjaikra korlátozzák az Úr vacsorájában való részesülést – csak a rendezett helyzetű, hivatalos tagok vehetnek részt benne. Néhány gyülekezet egy harmadik fajtát gyakorol, amelyben az adott egyház/felekezet más gyülekezeteihez tartozó tagok szintén részt vehetnek a kenyértörésben.
A Biblia az 1Korinthus 11:17-34-ben tanít az úrvacsoráról, és nyílt részvételt hirdet a hívők számára. Mindenki, aki igazán hisz Istenben a Fiába, Jézus Krisztusba vetett hit által, az méltó részt venni az úrvacsorában, mivel elfogadta Krisztus halálát váltságul a maga bűneiért (ld. Efezus 1:6-7).
Néhány gyülekezet azért gyakorolja a zárt úrvacsora valamely formáját, mert szeretne biztosra menni, hogy a résztvevők valóban hívők. Ez mondjuk érthető, viszont az adott gyülekezet vezetőit vagy szolgálattevőit helyezik abba a pozícióba, hogy eldöntsék, ki méltó a részvételre és ki problémás eset. Az adott egyház gondolhatja azt, hogy minden hivatalos tagja igaz hívő, de egy ilyen feltételezés vagy igaz, vagy nem.
A zárt úrvacsora, amely a sákrámentum vételét a gyülekezet tagjaira korlátozza, szintén arról szeretne megbizonyosodni, hogy senki ne vegyen részt benne „méltatlanul". A zárt úrvacsorát szolgáltató gyülekezetek úgy vélik, hogy csak a helyi közösség tudja megállapítani a tagjai lelki alkalmasságát. A kívülállók vagy idegenek lelki állapotát lehetetlen megállapítani. Az 1Korinthus 11:27 azonban arra vonatkozik, hogy miként részesül az illető a kenyérben és a pohárban, nem pedig annak személyes érdemeire. Igazából senki sem „méltó", hogy együtt vacsorázzon Istennel; erre csakis Krisztus kiontott vére által válik valaki méltóvá. A részvétel akkor válik méltatlanná, ha bizonyos hívőket kirekesztenek (21.v.), ha a résztvevők nem hajlandók osztozkodni egymással (21.v.), ha a szegényeket megalázzák (22.v.), ha az önzés válik uralkodóvá (33.v.) vagy ha az összejövetelt puszta éhséget kielégítő étkezésnek tekintik (34.v.).
Biblikusan nézve, az úrvacsora mindenki számára elérhető/nyitott kellene legyen, és nem kellene egy adott gyülekezet vagy felekezet tagjaira korlátozódjon. A lényeg, hogy a résztvevők újjászületett hívők legyenek, akik az Úrral és egymással közösségben élnek. Mielőtt az úrvacsorában részesül, minden hívőnek magának kell megvizsgálnia az indítékait (1Korinthus 11:28). Függetlenül attól, hogy ki melyik egyházhoz/gyülekezethez tartozik, a tiszteletlenségnek, önzésnek, ítélkezésnek és testi vágyaknak nincs helyük az Úr asztalánál.
English
Az úrvacsorát nyílt- vagy zárt körben kell magunkhoz venni?