Kérdés
Mit mond a Biblia az ősök tiszteletéről?
Válasz
Az ősök tisztelete egy olyan vallásos hiedelmeket és praktikákat magába foglaló hitrendszer, melynek keretében imákat és más ajándékokat ajánlanak fel az elhunyt ősöknek. Az ősök vallásos tiszteletének ezen formáit világszerte számos kultúrában megtaláljuk. A hiedelem szerint az ősök szelleme tovább él a minket körülvevő természetben, így képesek az élő rokonok szerencséjét és jövőjét is befolyásolni. Ezért imádkoznak ezekhez az elhunyt lelkekhez és ezért visznek nekik ajándékokat is. A hiedelem szerint az ősök lelkei közvetítőként is működnek az élők és a Teremtő között.
Persze az, hogy valaki meghalt, nem jelentette automatikusan, hogy rögtön vallásos tisztelet övezte. A szóban forgó személy egy erkölcsileg kívánatos életet kellett vezessen, hogy halálában megkaphassa ezt a vallási státuszt. A hit szerint az ősök képesek a későbbi generációk életét is meghatározni, ugyanis képesek megáldani, vagy megátkozni őket. Az ősök lényegében istenekként avatkoznak be a későbbi generációk életébe. Így tehát az ősökhöz való imádság, áldozati ajándék és egyéb felajánlás mind azt a célt szolgálja, hogy ezeket az istenszerű ősi szellemeket kiengeszteljék és hogy jóakaratukat elnyerjék.
Az ősök vallásos tiszteletének a nyomait a Közel-Keleten Jerikó városában is megtalálták. Ezeket a régészeti bizonyítékokat a Krisztus előtti 7. századra datálták. A görög és római kultúrában is megtaláljuk ezt a jelenséget. Az ősök vallásos tisztelete azonban kétségkívül a kínai és az afrikai vallásokban játszik meghatározó szerepet, valamint a japán és az amerikai indián kultúrának is központi eleme. Az amerikai őslakos indiánoknál az ősök hódolataként is ismert ez a vallás.
Mit mond azonban a Szentírás az ősök tiszteletéről? Mindenek előtt a Biblia egyértelműen kijelenti, hogy az elhunyt emberek lelke vagy a mennybe, vagy a pokolba jut, de semmiképp sem marad a természetben és a minket körülvevő világban (Lukács 16:20-31; 2 Korinthusbeliekhez 5:6-10;Zsidókhoz 9:27;Jelenések 20:11-15). Az a hit, mely szerint a halott emberek lelkei a földön vesztegelnek, és az élő emberek mindennapjait befolyásolják, minden bibliai alapot nélkülöz.
Továbbá a Bibliában sehol sem áll, hogy a halottak mintegy közvetítőként működnek Isten és az emberek között. A Szentírás azt viszont határozottan állítja, hogy ez a szerep kizárólag a feltámadt Jézus Krisztusnak adatott. Jézus Krisztus megszületett emberként, teljesen bűntelen életet élt, bűneinkért mégis keresztre feszítették, sírba temették, majd Isten feltámasztotta, számos tanú látta feltámadása után, felvitetett a mennybe, ahol most is az Atya jobbján ül, és közbenjár mindazokért, akik Őbenne hisznek és bíznak (Apostolok cselekedetei 26:23; Rómabeliekhez 1:2-5; Zsidókhoz 4:15; 1 Péter 1:3-4). Csak egy közvetítő van Isten és ember között, és ez nem más, mint Isten egyszülött Fia, az Úr Jézus Krisztus (1 Timótheushoz 2:5-6; Zsidókhoz 8:6, 9:15, 12:24). Egyedül Ő képes ennek a szerepnek a betöltésére.
Mózes második könyvének 20:3-6 részében Isten mindannyiunkat felhív arra, hogy ne tiszteljünk más isteneket Istenen kívül. Mivel a jövendőmondók és a mágusok arról voltak ismertek, hogy a halottakhoz folyamodtak tudásukért, ezért Isten egész Izráelben többször is kifejezetten megtiltotta tevékenységüket (II.Mózes 22:18;IV.Mózes 19:32, 20:6, 27; V.Mózes 18:10-11; 1 Sámuel 28:3; Jeremiás 27:9-10).
Sátán célja mindig is az volt, hogy Istent kiszorítva az Ő helyébe léphessen. Így nem riad vissza attól sem, hogy hazugságokon keresztül (más istenek és ősök tisztelete) Isten létezésének igazságától minél messzebbre vezesse el az embereket. Az ősök vallásos tisztelete hamis dolog, ugyanis egyenesen szembemegy Isten tiltásával, és igyekszik Jézus Krisztust kiszorítva megfosztani Őt az egyedüli isteni közvetítő szerepétől.
English
Mit mond a Biblia az ősök tiszteletéről?
