Kérdés
Ihletettek Pál apostol írásai (lásd 1Korinthus 7:12)?
Válasz
A konzervatív evangéliumi keresztyénség zöme a Szentírás teljes szóbeli ihletettségét vallja, ami azt jelenti, hogy a Biblia minden egyes szavát Isten „lehelte ki" (2Timóteus 3:16). Ha a bibliakritikusok kijelenthetik, hogy az 1Korinthus 7:12 nem ihletett, csak Pál véleménye, milyen más szakaszokról lehetne elmondani, hogy emberi szerző véleménye, nem pedig isteni szerzőé? Ez a kérdés a Biblia tekintélyének velejébe vág.
Ezt a levelet Pál egy Korinthusban, egy nagyon romlott városban lakó keresztyén csoportnak írta. A romlottság részben Afrodité templomának volt betudható, ahol több, mint ezer templomi prostituált szolgált. Ebben a környezetben alapította meg Pál a korinthusi gyülekezetet. Ami azt illeti, a közösség tagjai közül sokan erkölcstelen korinthusi háttérből származtak. A korinthusi gyülekezet korábbi paráznákból, bálványimádókból, házasságtörőkből, homoszexuálisokból, tolvajokból, alkoholistákból állt (1Korinthus 6:9-11).
Amikor eljut a levél 7. fejezetéhez, Pál a gyülekezet egyik kérdésére válaszol a férfi és nő közti szexuális viszonyt illetően. Tekintve a korinthusi társadalmi helyzetet, a korinthusiak úgy vélték, jobb lenne, ha mindenki cölibátusban élne. Pál egyetért azzal, hogy a cölibátus jó dolog; sőt azt is mondja, hogy jobban szeretné, ha többen gyakorolnák a cölibátust, akárcsak ő. Pál itt nem a házasságot becsüli le. Egyszerűen elmondja az egyedülálló lét nyilvánvaló előnyeit a szolgálatban. Pál azonban megjegyzi, hogy a szingliség Isten ajándéka, és nem mindenki részesül benne (7.v.). A jelenleg házasságban élőknek azt mondja, hogy maradjanak is úgy, és a 10. versben hozzáteszi: „nem én parancsolom, hanem az Úr". Ez azt jelenti, hogy Pál Jézusnak egy közvetlen utasítását közli a korinthusiakkal. Ez a parancsolat Jézus tanításaiból származik, különösen a Máté 5:32-ből.
Végül Pál kitér a „vegyes házasságokra" – azokra, amelyekben az egyik fél hívő, a másik hitetlen. Tekintettel a keresztyén környezetre, sok hívő kísértést érezhet arra, hogy elváljon hitetlen házastársától, gondolván, hogy ez által meg tud tisztulni. Pál azt mondja a hívő félnek, hogy maradjon együtt a hitetlennel, és hozzáteszi, hogy ez az utasítás tőle származik, nem Jézustól. De Pál itt nem a saját véleményét nyilvánítja ki, hanem azt akarja mondani, hogy földi szolgálata során Jézus soha nem beszélt konkrétan erről a dologról. Az evangéliumok nem jegyezte fel egyetlen jézusi tanítást sem, amely a hívő és hitetlen házastársak kérdésével foglalkozna. Jézus egy jogos okot adott a válásra (Máté 5:32, 19:19), és ez nem a hitetlen társ.
Szóval a legjobb válasz az, hogy Pál egy új dolgot nyilatkoztatott ki, amiről Jézus konkrétan nem beszélt. Ezért mondja Pál, hogy „Én... nem az Úr". Más szóval, „Én, nem Jézus, adom ezt az utasítást, de a jézusi tanítások alapján. Bármennyire is kiterjedt volt Jézus szolgálata, nem fedte le a keresztyén élet minden szegmensét. Ezért bízta meg az apostolokat, hogy folytassák a szolgálatát a mennybemenetele után, és ezért van „Isten által kilehelt" Bibliánk, „hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített." Pál sok új kijelentést tett, de ezek végső soron a Szentlélektől származtak. Az apostol sok levelében „titkokat" fed fel. A titok szó egy korábban ismeretlen igazságra utal, ami most kinyilatkoztatásra kerül. Ilyen igazság volt az, hogy a gyülekezetnek a zsidók és pogányok egyaránt részei (Róma 11:25), vagy az elragadtatás (1Korinthus 15:51-52). Pál itt egyszerűen további információval szolgál a házasságot illetően, amiről Jézus korábban nem beszélt.
English
Ihletettek Pál apostol írásai (lásd 1Korinthus 7:12)?
