Kérdés
Lehetséges, hogy a Pangea elmélet helyes?
Válasz
A Pangea elmélet szerint Földünk minden szárazföldje egykoron egy óriási "szuper-kontinenst" alkotott. Ha közelebbről szemléljük a világtérképet, akkor egyes kontinensek (pl. Afrika és Dél-Amerika) valóban olyanok, mint egy óriási kirakós darabjai, melyeket jól egymáshoz lehetne illeszteni. A Szentírás vajon említi a Pangeát (ősföld, szó szerint összföld)? Ezen a néven hiába fogjuk keresni, de az összföld-koncepciója látszólag megtalálható benne. A Teremtés első könyvének 1:9 igerészét így olvassuk: "És monda Isten: Gyűljenek egybe az ég alatt való vizek egy helyre, hogy tessék meg a száraz. És úgy lőn." Tehát, ha a "vizek egy helyre" gyűlnek, akkor a föld is feltételezhetőleg egy helyen csoportosul. Mózes első könyvének (Teremtés könyve) 10:25 igerészében az áll, hogy Péleg idejében "osztatott el a föld". Bár lényegesen valószínűbb, hogy itt a föld az ember egyes ágazatai közötti elosztásáról van szó, mégis vannak olyanok, akik ebben a Föld az özönvíz után való kontinensekre töretését vélik felfedezni.
Míg ezt az értelmezést nem zárhatjuk ki teljesen, azt azért leszögezhetjük, hogy a legtöbb keresztény nem így értelmezi a szóban forgó passzust. Sokan inkább egy a Bábel tornyánál végbement "szétosztáshoz" hasonló eseményt vélnek ebben az igében felfedezni, nem pedig a kontinensek folyamatos távolodása eredetének bizonyítékát. Mások azt vitatják, hogy a Pangea széttagolódása az özönvíz után ment volna végbe. Ők arra hivatkoznak, hogy a kontinensek sodródásának mai üteme mellett, azok soha nem tudtak volna ilyen messzire kerülni egymástól az özönvíz ideje óta. Azt persze nem lehet bizonyítani, hogy a kontinensek mozgása az egész földtörténet során ugyanilyen sebességgel ment végbe. Ezenfelül Isten minden további nélkül képes a sodródás ütemét felgyorsítani, hogy az emberiség egyes nemzeteit fizikailag is elválassza egymástól (1.Mózes 11:8), hogy e világ istene ne uralhassa le őket olyan mértékben, mint az Bábel tornyánál történt. Minden emberi spekulációnk ellenére vissza kell szálljunk a tények olykor rögös talajára. Ezek szerint a Biblia nem említi konkrétan az ősföldet, mint ahogyan azt sem, hogy az egybefüggő földfelület darabokra osztatott.
A Pangea özönvíz utáni szétdarabolásának elmélete arra adhat magyarázatot, hogy az állatok és az emberek hogyan voltak képesek minden kontinensen elterjedni. Hogyan jutottak a kenguruk Ausztráliába az özönvíz után, ha a kontinensek ekkor már el voltak választva egymástól? A kreacionista paradigmán belüli fiatal Föld-elmélet szerint nagyon is lehetnek alternatívái a kontinensek folyamatos egymástól való sodródásának. Az ilyenek közé tartozik a "katasztrófikus földlemez eltolódás-elmélete", valamint a "vízlemez-elmélet". Angol tudású olvasóink ezeket a következő webhelyeken tekinthetik meg részletesebben: http://www.answersingenesis.org/tj/v16/i1/plate_tectonics.asp és http://www.creationscience.com/onlinebook/HydroplateOverview2.html. A feltételezések szerint mindkét jelenség az özönvíz kataklizmikus fellépése után együttesen mozdította kontinenseket nagyjából a mai helyükre.
Létezik azonban egy másik magyarázat is, mely az özönvíz ideje utánra teszi az ősföld szétválását. Keresztény tudósok azzal álltak elő, hogy az emberek és az állatok migrációja akkor ment végbe, mikor az özönvizet követő jégkorszakban a sarkokon halmozódott fel a fagyott víztömeg, melynek következtében a kontinensek közötti egyes földnyalábok járhatóvá váltak.
Vannak, vagy legalább is léteztek, ilyen sekély "földhidak", melyek az összes kontinenst összekötötték. Észak-Amerika, Délkelet-Ázsia, és Ausztrália mind Ázsiához vannak kötve. A Brit-szigetek Európához kapcsolódnak. Egyes helyeken ezek a kontinensek közötti földhidak alig száz méterrel vannak az aktuális tengerszint alatt. Ezt a földhíd-elméletet így lehet összefoglalni: (1) Az özönvíz után jégkorszak alakult ki. (2) A víztömegek megdermedése azt vonta maga után, hogy tengerek vízszintje lényegesen alacsonyabban volt, mint ma. (3) Az alacsony tengerszint által "felszínre kerültek" azok a földhidak, melyek összekötik a kontinenseket. (4) Az emberek és az állatok ezeken a földhidakon keresztül jutottak el a különböző kontinensekre. (5) A jégkorszak zárultával a felszabaduló víztömeg újra elfedte a szóban forgó földhidakat.
Tehát míg a Pangeát nem fogjuk konkrétan mai nevén nevezve megtalálni a Szentírásban, létezésének lehetősége — figyelmesen olvasva — nagyon is ott van a sorok között. Bárhogy is legyen, mindkét fent említett elmélet logikus magyarázatot szolgáltat arra, hogy emberek és állatok milyen módon jutottak el Földünk olyan területeire, melyeket most egybefüggő tengerek és óceánok választanak el egymástól.
English
Lehetséges, hogy a Pangea elmélet helyes?
