Kérdés
Vajon mi volt a jelentőségük az 5Mózes 22:9-11 igerészben szereplő, a különböző dolgok vegyítését tiltó parancsolatoknak?
Válasz
Az 5Mózes 22:9-11 igerészben ez áll: "Ne vess a te szőlődbe kétféle magot, hogy fertőzötté ne legyen az egész: a mag, a melyet elvetsz és a szőlőnek termése. Ne szánts ökrön és szamáron együtt. Ne öltözzél vegyes szövésű azaz gyapjúból és lenből szőtt ruhába.". Ezek a parancsolatok a mai olvasók szemében már igen furcsának tűnhetnek, ezáltal pedig sokakat arra indítanak, hogy mélyebben elgondolkodjanak azon, Isten vajon miért ad ilyen törvényeket.
A jelen parancsolatok az 5Mózes 22:9-23:18 tágabb szövegösszefüggésében találhatók. Ez a passzus a hetedik parancsolathoz - amely kimondja, hogy a házasságtörés (ezzel pedig a házasságon kívüli nemi érintkezés minden formája) bűn - kapcsol számos egyéb parancsolatot. Az átfogóbb koncepció tehát az, hogy ne vegyítsük, ne elegyítsük össze azokat a dolgokat, amelyeket nem tartoznak egybe. Még ha valóban a gyakorlati életre vonatkozó parancsokról van is itt szó, nyilvánvaló hogy a betű mögött meghúzódó mögöttes szellemi üzenet a mérvadó.
A három parancs mindegyike két különböző dolgot foglal magában: 1) kétféle magot, 2) két fajta állatot és 3) kétféle szövetet. Különböző magokat nem volt szabad egy földbe vetni, különböző állatokat nem volt szabad egy igába befogni szántani, különböző szöveteket pedig nem volt szabad összeszőni.
Ezen parancsoknak gyakorlati rendeltetésük van - a bennük említett dolgokat tehát el kellett különíteni egymástól. Először is, a kétféle mag keverésére vonatkozó tiltás nagyon hasonlít Jézus búzáról és konkolyról szóló példázatának kijelentéséhez (Máté 13:24-30). A példázat arról szól, hogy egy gazda ellensége gyomnövény magot vet a gazda búzatáblájába (valószínűleg egy, a búzához hasonló gyomnövényét; lásd szédítő vadóc, lat. Lolium temulentum), hogy így tegye tönkre annak termését. Az egyetlen módja annak, hogy a búzát ki ne szakítsák a gazzal együtt, az volt, hogy megvárták az aratást, és csak akkor válogatták külön a búzakalászokat a konkolytól. Egy földművelő paraszt ember szándékosan nyilván sosem vetett volna kétfajta magot ugyanabba a parcellába (hacsak nem egymás fejlődését jól kiegészítő haszonnövények magjait - a fordító megjegyzése).
Az ökör és a szamár egy igába való befogása már némileg nehezebben érthető. Egyes Biblia-kommentátorok úgy értelmezik az "egy igába vonás" a gondolatát, hogy az a két állat keresztezésére utal (a 3Mózes 19:19 igeversben a ló és szamár kapcsán ugyanis ezen van a hangsúly; esetleg az egy fajon belüli különböző fajták keresztezése ellen emeli fel szavát az Írás). Ez a parancs ugyanakkor az állatok szenvedésének megakadályozására is irányulhatott: mivel az ökör a szamárnál sokkal erősebb, a két állat egy igába való bekötése gyorsan kimeríti a szamár erejét. Azt is fontos megjegyezni, hogy míg az ökör tiszta állatnak számított, a szamár nem.
A gyapjúból és vászonból kevert ruházat viselésének tilalma szintén nehezen érthető. Egyesek szerint a hangsúly itt az izraelitákat körülvevő pogány kultúráktól a ruházkodás szintjén is megjelenő eltérés szükségességén van.
Ezekben a parancsolatokban, mint a Mózesi törvényekben nem ritkán, szellemi és testi (értsd gyakorlati) megfontolások egyaránt szerephez jutnak. Még ha a gyakorlati okok nem is teljesen világosak előttünk, szellemi rendeltetést igenis lehetséges találni bennük. Isten tisztaságot kíván meg az Ő népétől, így nem szabad, hogy a jó és a rossz "keveredjen" egymással. "Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában; mert mi szövetsége van igazságnak és hamisságnak? vagy mi közössége a világosságnak a sötétséggel? És mi egyezsége Krisztusnak Béliállal? vagy mi köze hívőnek hitetlenhez?" (2Korinthus 6:14-15).
English
Vajon mi volt a jelentőségük az 5Mózes 22:9-11 igerészben szereplő, a különböző dolgok vegyítését tiltó parancsolatoknak?
