Kérdés
Mi a különbség a paráznaság és a házasságtörés között?
Válasz
A modern szótárakban a paráznaság (önkéntes nemi közösülés két fél között, akik nem élnek egymással házasságban; beleértve a házasságtörést) és a házasságtörés (egy házas személy önkéntes nemi közösülése egy másik féllel, aki nem a törvényes házastársa) definíciói elég sokatmondóak, de a Biblia még több betekintést nyújt abba, hogy miként tekint Isten a szexuális bűnökre. A Biblia mindkét kifejezést szó szerint is használja, de átvitt értelemben is, hogy a bálványimádásra utaljon.
Az Ószövetségben a mózesi törvény és a zsidó szokás minden fajta szexuális bűnt tiltott. A paráznaságnak fordított héber szót azonban az Ószövetségben a bálványimádás kontextusában is használták, és lelki paráznaságként utaltak rá. A 2Krónikák 21:10-14 szerint Isten azért sújtotta Jórámot csapással és betegséggel, mert a népet bálványimádásba vitte. „...paráznaságba vitte Jeruzsálem lakóit" (11.v.), és „paráznaságba vitted Júdát meg Jeruzsálem lakóit, ahogyan Aháb háza népe is paráznaságba vitte népét" (13.v.). Aháb Jezabel férje volt, Baál isten buja papnőjéé, aki példátlan bálványimádásra késztette az izraelitákat. Az Ezékiel 16-ban a próféta részletesen leírja, miként fordult el Isten népe az Úrtól, hogy idegen istenekkel paráználkodjon. Már ebben az egy fejezetben is számos alkalommal utal a paráznaság szó bálványimádásra. Amikor az izraeliták bölcsességükkel, gazdagságukkal és hatalmukkal elhíresültek a környező népek körében, ezek a dolgok olyan csapdává váltak számukra, mint a szépsége egy nő számára: a szomszédos népek csodálták őket, és udvaroltak és hajbókoltak nekik, aminek következtében a nép bálványimádás gyakorlatába esett. A paráznaságot azért használták a pogány bálványimádással kapcsolatban, mert a pogány kultuszok szexuális tevékenységeket is folytattak a rítusok közben. Baál és más hamis istenek tiszteletében elterjedt volt a templomi prostitúció. Ezek a vallások nemcsak elfogadták valamennyi szexuális bűnt, hanem ezekre még sarkallták is az embereket, hogy az imádók még több áldásban részesüljenek isteneiktől, különösen a növénytermesztés és állattartás terén.
Az Újszövetségben a parnáznaságra használt görög szó a porneia, melynek jelentése magában foglalja a házasságtörést és vérfertőzést. A porneia egy másik görög szóból származik, melynek definíciójába beletartozik minden törvénytelen kívánság, többek közt a homoszexualitás. Az evangéliumokban és levelekben ezt a szót mindig a szexuális bűnre használták, míg a Jelenések könyvében a paráznaság szó mindig a bálványimádásra vonatkozik. Az Úr Jézus két kis-ázsiai gyülekezetet is megfedd, amiért a bálványimádás paráznaságába esett (Jelenések 2:14, 20), és két alkalommal az utolsó idők „nagy paráznájára" is utalást tesz, amely egy bálványimádó hamis vallás, „akivel paráználkodtak a föld királyai, és paráznaságának borától megrészegedtek a föld lakói" (Jelenések 17:1-2).
A házasságtörés viszont egy olyan szexuális bűnre utal, amelyet egy házas személy követ el valakivel, aki nem a házastársa, és a kifejezést az Ószövetség szó szerint és átvitt értelemben is használja. A házasságtörésként fordított héber kifejezés szó szerinti jelentése az, ami magyarul is: a házasság megtörése. Érdekes, hogy Isten a nép elfordulását más istenekhez házasságtörésnek nevezi. A zsidó népre Jehova házastársaként tekintettek, ezért, amikor más népek istenei felé fordultak, egy házasságtörő asszonyhoz hasonlították. Az Ószövetség gyakran utal Izrael bálványimádására úgy, mint egy ledér nőre, aki más istenekkel paráználkodik (2Mózes 34:15-16; 3Mózes 17:7; Ezékiel 6:9). Sőt, az egész Hóseás könyve a próféta és házasságtörő felesége, Gómer közti házasságaként mutatja be az Isten és Izrael közti kapcsolatot. Gómer tettei Hóseással szemben jól példázták Izrael bűnét és hűtlenségét, melynek során időről időre elfordultak igazi férjüktől (Jehovátó), hogy lelki házasságtörést kövessenek el más istenekkel.
Az Újszövetségben a két, házasságtörésként fordított görög kifejezés szinte mindig szó szerint szexuális bűnre utal házas emberek között. Az egyetlen kivételt a thyatírai gyülekezethez írt levél képezi, amelyet azért ítéltek el, mert eltűri „Jezábelt, azt az asszonyt, aki prófétának mondja magát" (Jelenések 2:20). Ez az asszony erkölcstelenségbe és bálványimádásba sodorta a gyülekezetet, és mindenkire, akit elcsábítottak hamis tanai, úgy tekintettek, mint aki vele paráználkodott.
English
Mi a különbség a paráznaság és a házasságtörés között?
