Kérdés
Mire vonatkozik a prófétálás lelki ajándéka?
Válasz
A prófétálás lelki ajándéka a Léleknek az 1Korinthus 12:10-ben és Róma 12:6-ban felsorolt ajándékai közt szerepel. A prófétálásnak vagy próféciának fordított görög szó mindkét igeszakaszban az isteni akarat hirdetését, kinyilvánítását, Isten céljának magyarázatát vagy Isten igazságának bármilyen formában történő megismertetését jelenti, melynek célja az emberek befolyásolása. Sokan félreértik a prófétálás ajándékát, és úgy vélik, az a jövő előrelátására vonatkozik. Noha a prófétálás ajándékának olykor részét képezte, hogy tudták, mi fog történni a jövőben, elsősorban a proklamáció (kihirdetés) volt a célja, nem pedig a jövendölés (előre meghirdetés).
A lelkipásztor/igehirdető, aki a Bibliát hirdeti, bizonyos értelemben prófétál, hiszen Isten tervét hirdeti ki. Az újszövetségi kánon lezárásával a prófétálás lényege átalakult: immár nem új kinyilatkoztatásokat közöl, hanem a teljes kinyilatkoztatást hirdeti, amit Isten már korábban adott. A Júdás 3 arról a hitről beszél, „amely egyszer s mindenkorra a szentekre bízatott". Más szóval, a hitünk örökre megalapozódott, és nincs szükség további információkra vagy finomításokra, amelyek biblián kívüli kinyilatkoztatásokból fakadnak.
Azt is figyeljük meg, miként alakul át a próféta tanítóvá a 2Péter 2:1-ben: „De voltak a nép körében hamis próféták is, mint ahogyan közöttetek is lesznek hamis tanítók". Péter arra utal, hogy az ószövetségi korban próféták voltak, míg az egyház korszakában tanítók vannak. Abban az értelemben, hogy az illető új kinyilatkoztatást kapna Istentől, hogy adja azt az emberek tudtára, a Biblia kanonizálásával a prófétálás lelki ajándéka megszűnt. Abban a korban, amikor a prófétálás új kinyilatkoztatásokat tett közzé, az volt a cél, hogy az embereket építse, intse és vigasztalja (1Korinthus 14:3). A prófétálás modern ajándéka, ami valójában inkább a tanításra hasonlít, ma is Isten igazságait hirdeti. Annyi változott, hogy Isten igazságai mára már teljes kinyilatkoztatást nyertek az igében, míg a korai egyház korában ez még nem volt igaz.
A hívőknek óvatossággal kell kezelniük azokat, akik „új" üzenetet hoznak Istentől. Egy dolog azt mondani, hogy érdekes álmot láttam az éjjel, és más dolog azt állítani, hogy „Isten adott egy álmot az éjjel, és eszerint kell eljárnotok!" Semmilyen emberi kijelentés sem helyezhető az írott ige fölé vagy vele egy szintre. Ahhoz a beszédhez kell ragaszkodnunk, amelyet Isten már kijelentett, és betartanunk a sola scriptura (egyedül a Szentírás) elvét.
English
Mire vonatkozik a prófétálás lelki ajándéka?