Kérdés
Hogyan szabadulhatok meg a sóvárgó gondolatoktól?
Válasz
Az erős vágyakozás minden típusát sóvárgásnak nevezzük; a bűnös sóvárgás és epekedés olyan dolgok kívánását jelenti, amiket Isten megtiltott. A kéjvágyó gondolatok buja cselekedeteket eredményeznek, a kiélt bűnös vágyak pedig mindig (szellemi) pusztuláshoz vezetnek. Éva annak a fának a finom gyümölcsét kívánta meg, amelyre Isten azt mondta: “...arról ne egyél” (lásd 1.Mózes 2:16-17). Azzal viszont, hogy mégis evett róla, és férjének is adott belőle, megnyitotta a bűn előtt az ajtót, és ezzel bebocsátást engedett annak Isten tökéletes világába. Dávid egy másik férfi felesége, Betsabé után epekedett, az pedig, hogy engedett is kéjvágyának, egy ordas gyilkossághoz és újszülött fia halálához vezetett (2.Sámuel 11:2-4, 14-15; 12:13-14). Mindezen következmények már Isten ítéletének a részét képezték. A gonosz cselekedetek kívánkozó gondolatokkal kezdődnek, ezért fontos, hogy már akkor megszabaduljunk az ilyen gondolatoktól, amikor belépnek a tudatunkba.
Hogy megszabaduljunk a sóvárgó gondolatoktól, először is azon területeket kell jól körülhatároljuk, melyeken a kísértés a legnagyobb erővel képes hatni ránk. A sóvárgás és az epekedés nem mindig szexuális színezetű. A kapzsiság például a pénz vagy a hatalom utáni sóvárgást jelenti. Az irigység valaki más népszerűségének vagy pozíciójának kívánása. A bírásvágy magába foglal minden olyan kézzelfogható vagy megfoghatatlan dolog utáni vágyódást, ami nincs a birtokunkban. A sóvárgás rendre egy gondolattal kezdődik. Bár nem vagyunk felelősek minden egyes gondolatért, ami átfut az agyunkon, azért viszont már igen, hogy hogyan kezeljük azokat.
Sámuel második könyvének 13. fejezete annak a tragikus történetet mondja el, hogy a kéjes gondolatok hogyan válhatnak gonosz tettekké. Dávid király fia, Amnon, megszállottja lett féltestvérének, Támárnak. Mivel nem szabadult meg kéjes gondolataitól, azok addig emésztették őt, míg végül szörnyű tettre vetemedve megerőszakolta a fiatal hölgyet. Miután vágya kielégült, már nem érdekelte, mi történik Támárral – úgy dobta el őt, mint a szemetet szokás (15. igevers). A buja kéjvágy kizárólag a nemi szükségletek kielégítése körül forog; cseppet sem törődik azokkal az emberekkel, akiket sért és akiknek fájdalmat okoz. A kéjes gondolatokat tehát még azelőtt ellenségünkként kell beazonosítsuk, mielőtt átvennék az életünk feletti irányítást.
Ha olyan gondolatot dédelgetünk, melyről tudjuk, hogy Isten szemében nem kedves, az gyorsan bűnös kívánság forrásává válhat. A vágy mindaddig nőttön nő, amíg elégedetlenné nem tesz minket a jelen helyzetünkkel. A kívánság azt a hamis elképzelést sulykolja belénk, hogy az elégedettség és a boldogság mindaddig lehetetlen, míg a vágyódásunk tárgyát végre meg nem kaparintjuk. A Jakab levelének 1:13-15 igerésze azt szemlélteti, hogy a vágyban fogant gondolattól hogyan jutunk el magáig a vágyvezérelt cselekvésig, és tovább: “Senki se mondja, mikor kísértetik: Az Istentől kísértetem: mert az Isten gonoszsággal nem kísérthető, ő maga pedig senkit sem kísért. Hanem mindenki kísértetik, a mikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága. Azután a kívánság megfoganván, bűnt szűl; a bűn pedig teljességre jutván halált nemz.”
A vágyakozó gondolatoktól úgy szabadulhatunk meg, ha olyan gondolatokkal helyettesítjük őket, “...a mik csak igazságosak, a mik csak tiszták, a mik csak kedvesek, a mik csak jó hírűek... ” (Filippibeliekhez 4:8). Foglyul kell ejtenünk “...minden gondolatot, hogy engedelmeskedjék a Krisztusnak” (2.Korinthusbeliekhez 10:5). Meg kell térnünk a sóvárgó, epekedő gondolatok táplálásából, gondolataink átirányításában és átszervezésében pedig az Úr segítségét kell kérjük.
Ha a vágyakozó gondolatok, amelyektől meg akarunk szabadulni, természetüknél fogva egy másik személyre irányulnak (lásd kéjes gondolatok, bujaság), akkor leginkább úgy hatástalaníthatjuk őket, ha azokat a másik személy jólétéért való közbenjáró imákra változtatjuk át. Már csupán azáltal is gyengíthetjük a vágy azon erejét, hogy egy puszta testté tárgyiasítsa a szóban forgó személyt, hogy az illetőt az Úr elé visszük imánkban. Minden egyes emberre Isten teremtményeként kell tekintsünk és ennek megfelelően kell értékeljük őket, mint ahogy arra is emlékeztetnünk kell magunk, hogy Istennek olyan magasabb rendű terve van az ő életével, melyben mi, adott esetben, egyáltalán nem is szerepelünk. Mikor saját akaratunkat Isten akaratával hozzuk összhangba, meg fogjuk tanulni úgy látni az adott személyt, ahogyan Isten látja őt, nem pedig ahogyan a kéjvágyunk láttatja velünk.
A kéjvágyó gondolatok megfékezéséhez mindazon információk és ingerek megszűrese is szükséges, melyek az érzékszerveinken keresztül jutnak az elménkbe. Gondolataink általában annak a végtermékei, amit látunk, hallunk, érintünk vagy ízlelünk. Ha megszabjuk és beszabályozzuk, hogy mit engedünk homlokterünkbe, azzal nagy mértékben csökkenthetjük a kéjvágy táptalajául szolgáló anyag mennyiségét. Ha pornográf tartalmak bűnös fogyasztása által egyes képek már beleégtek az elménkbe, kérjük az Urat, hogy a bennünk végezett munkája folyamán helyettesítse azokat valami mással. Ha nem nézünk vágygerjesztő dolgokat, és tudatosan kiszűrjük a kéjes gondolatokat keltő zenét vagy szavakat, valamint ha a buja emlékeket is száműzzük elménk eszközkészletéből, akkor a kéjes gondolatokat egészen addig éheztethetjük, amíg elsorvadnak, és csak igen kevés játékterük marad.
A Szentírás memorizálása valamint az Ige felett való elmélyült elmélkedés szintén jó mód a vággyal telt sóvárgó gondolatok elkerülésére, mint ahogy arra is, hogy a Rómabeliekhez írt levél 12:1-2 igerészben olvasható utasítás szerint megújítsuk az elménket. A dicsőítő zene rendszeres hallgatása szintén a jó, tiszta és szép dolgokra összpontosítja gondolatainkat. A keresztény ember élete az Istennek való folyamatos önátadásról kell szóljon. Amint minden nap átadjuk magunk Krisztus uralma alá, Ő fog segíteni bűnös gondolatvilágunkat olyanná alakítani, amelynek középpontjában már Ő áll, amely már Őt képes követni. Időről időre persze mindannyiunkat megtámadnak sóvárgó, kívánságban fogant gondolatok, de ha hatalmat veszünk felettük, és Isten segítségét kérve még akkor visszaverjük őket, mielőtt gyökeret ereszthetnének szívünkbe, az Úr kegyelméből győzelmet arathatunk felettük.
English
Hogyan szabadulhatok meg a sóvárgó gondolatoktól?
