Kérdés
Rendben van az, hogy a házasság előtt szexuális kapcsolatba bocsátkozzunk, ha már úgy is tudjuk, hogy meg fogunk házasodni azzal a személlyel?
Válasz
Emberi szemszögből ésszerűnek tűnik azt gondolni, hogy nincs azzal semmi gond, ha egy pár szexuális életet él, mikor már tudják, hogy hamarosan úgyis össze fognak házasodni. Isten Igéje azonban közvetlen és világos parancsot ad ebben a témában: “Tisztességes minden tekintetben a házasság és a szeplőtelen házaságy; a paráznákat pedig és a házasságrontókat megítéli az Isten” (Zsidókhoz 13:4). Az ebben az igeversben említett “házasságrontók” mindazon emberek, akik házasságon kívüli szexuális életet élnek. Lehet, hogy a világ félvállról veszi a paráznaságot, Isten viszont nem.
Pál apostol e szavakkal intette a korinthusi keresztényeket a jóra: ”A mik felől pedig írtatok nékem, jó a férfiúnak asszonyt nem illetni. De a paráznaság miatt minden férfiúnak tulajdon felesége legyen, és minden asszonynak tulajdon férje” (1.Korinthusbeliekhez 7:1-2). Későbbi szavai azokat bátorítják, akik képesek egyedülállók maradni, és nőtlenül/férjezetlenül élni, hogy teljes lényükkel Krisztust szolgálhassák (1.Korinthusbeliekhez 7:7-9, 25-40). A Biblia álláspontja szerint a szexuális kapcsolatok egyetlen megfelelő kerete a házasság. Azok, akik “házasodni készülnek”, definíció szerint házasulatlanok, ennélfogva pedig nem szabad úgy élniük, mintha házasok lennének.
A zsidó kultúrkörben a mózesi törvények egyértelműen a házasságig korlátozták a szexuális kapcsolatok létesítését.
Bár az eljegyzés kötelező érvényű megállapodásnak számított, a szexuális kapcsolatokat mégis a tényleges házasságkötésig korlátozták. A férfi és a nő első szexuális érintkezését a házasság beteljesedésének tekintették. Ez a két aktus – a házasság és a szexuális együttlét – olyan szorosan kapcsolódott egymáshoz, hogy szinte egymás szinonimái voltak. Részben ez magyarázza, hogy Jézus miért válaszolt a farizeusok válással kapcsolatos kérdésére így: “Mondom pedig néktek, hogy a ki elbocsátja feleségét, hanemha paráznaság miatt, és mást vesz el, házasságtörő; és a ki elbocsátottat vesz el, az is házasságtörő.” (Máté 19:9). A zsidó kultúrában tehát szokványos volt a házasságot és a szexuális kapcsolatokat egy lapon említeni.
Pál apostol az 1.Korinthusbeliekhez 6:12-20 igerészben fejti ki bővebben ezt a gondolatot, amikor arról beszél, hogy Isten a lelkünk, de a testünk felett is úr. Azt állítja, hogy amikor valaki “...paráznával egyesül, egy test vele...” (16. igevers). Világos, hogy a szexuális érintkezés, történjék az házasságon belül, vagy azon kívül, egy különleges kapcsolat. Ezen kapcsolat során az ember ugyanis annyira sebezhetővé teszi magát, hogy szükség van egy elkötelezett, bizalommal teljes házastársi szövetség megtartó kereteire. Ez Isten akarata. Még tehát mikor az ember már biztos is benne, hogy meg fog házasodni az adott személlyel, akkor is fontos, hogy megadják egymásnak a tiszteletet azáltal, hogy megvárják a nász betetőzését, mielőtt szexuális téren is átadnák magukat egymásnak.
Csak mert valakinek konkrét házasodási szándéka van a jövőre nézve, az még nem jogosítja fel arra, hogy ne engedelmeskedjen Isten világos parancsainak, amint azokat a Szentírásban közölte velünk. Ha házasságot tervezel, akkor fogadd gratulációnkat! A tervbe viszont Isten és leendő házastársad tiszteletét is sződd bele. A házasság előtti szex minden jegyes vagy randizó pár számára kísértést jelent, így annak elkerülése elővigyázatosságot és a Lélekben való járás iránti elkötelezettséget igényel tőlük. Táplálgassátok magatokban annak gondolatát, hogy milyen szép lesz az esküvőtök. Gondoljatok arra, hogy Isten milyen jót akar nektek, mint házaspárnak. De “...a testet ne tápláljátok a kívánságokra” (Rómabeliekhez 13:14).
Jó hír azok számára, akik már részt vettek a házasság előtti szexben, hogy Krisztusban van remény és megbocsátás. Ha megvalljuk bűneinket, Ő megbocsát és “minden hamisságtól” megtisztít minket (1.János 1:9). Legyen a múltunk bármilyen is, már ma megvethetjük lábainkat a tisztaság új útján, és újra elkötelezhetjük magunk a házasságig tartó szexuálisan tiszta élet mellett. Ahogy Pál apostol írta: “...egyet cselekszem, azokat, a melyek hátam megett vannak, elfelejtvén, azoknak pedig, a melyek előttem vannak, nékik dőlvén, czélegyenest igyekszem az Istennek a Krisztus Jézusban onnét felülről való elhívása jutalmára” (Filippibeliekhez 3:13-14).
English
Rendben van az, hogy a házasság előtt szexuális kapcsolatba bocsátkozzunk, ha már úgy is tudjuk, hogy meg fogunk házasodni azzal a személlyel?
