Kérdés
Honnan tudhatom, hogy a szívem vágyai valóban Istentől származnak-e?
Válasz
Jézus Krisztus saját maga válaszolja meg ezt a kérdést nekünk: „Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanubizonyságok, káromlások"(Máté 15:19). Máshol pedig így szól erről: „Mert onnan belőlről, az emberek szívéből származnak a gonosz gondolatok, házasságtörések, paráznaságok, gyilkosságok, Lopások, telhetetlenségek, gonoszságok, álnokság, szemérmetlenség, gonosz szem, káromlás, kevélység, bolondság: Mind ezek a gonoszságok belőlről jőnek ki, és megfertőztetik az embert" (Márk 7:20-23).
Jézus Krisztus ezekben az igerészekben elénk tárja kívánságaink valós forrását: testi vágyaink legbelsőbb lényünkből fakadnak. A bűn tehát nem pusztán külső erők és ingerek eredményeként jön létre, hanem gondolataink és szándékaink rejtett zugaiban születik a szív és az elme rejtett vágyaiból. Végtére arra a megállapításra juthatunk, hogy az eredendő bűn állapotában leledző ember szívének kívánságai nem Istentől származnak. Jeremiás próféta is megerősíti, hogy milyen az ember szívének valós veleszületett állapota:„Csalárdabb a szív mindennél, és gonosz az; kicsoda ismerhetné azt?" (Jeremiás 17:9).
Hosszú időn keresztül sokak fejében élt az a képzet, mely szerint minden ember alapvetően jó és tisztességes, és hogy egyes embereket az életkörülmények és a rossz-, vagy hiányzó neveltetés teszi adott esetben tolvajjá, vagy gyilkossá. A Szentírás tanúsága szerint azonban minden létező ember egy közös gyarlóságban osztozik, ez pedig nem más, mint az eredendő bűn. Pál apostol ezt a bűnös természetünknek nevezi, és így ír róla: „ Mert tudom, hogy nem lakik én bennem, azaz a testemben jó; mert az akarás megvan bennem, de a jó véghezvitelét nem találom. Mert nem a jót cselekeszem, melyet akarok; hanem a gonoszt cselekeszem, melyet nem akarok. Ha pedig én azt cselekeszem, a mit nem akarok, nem én mívelem már azt, hanem a bennem lakozó bűn (Rómabeliekhez 7:18-20). Gonosz szívünk az, mely bűnre visz minket.
Mindezek felett a szívünk annyira romlott és hamis, hogy tetteink valós mozgatórugói még saját magunk előtt is homályban maradnak. Bűnös teremtményekként gonosz dolgokat alkotunk és használunk szívünk beképzeltségében és önelégültségében (Példabeszédek 16:30; Zsoltárok 35:20; Mikeás 2:1; Rómabeliekhez 1:30). Az igazság az, hogy egyedül Isten képes legbelsőbb vágyainkat és legalapvetőbb indítékainkat feltárni. Csak az Ő erejében reménykedhetünk, hogy szívünk állhatatlanságának és romlottságának kusza hálóját kibogozza. Egyedül Isten Lelke kutat ki minden dolgot, és csak Ő ismer minket belsőségesen (Zsidókhoz 4:11-13).
Isten azonban kegyelmének köszönhetően nem hagy minket egyedül viaskodni ártalmas vágyainkkal és bűnös késztetéseinkkel, hanem sokkal inkább irgalmával vesz körül, és erős jobbjával támogat minket, mikor a bűn szívünk ajtajában áll és ránk „van vágyódása". A Zsoltáros azt tanácsolja mindannyiunknak, hogy „Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit. Hagyjad az Úrra a te útadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti.Felhozza a te igazságodat, mint a világosságot, és a te jogodat, miként a delet" (Zsoltárok 37:4-6).
Isten a szó szoros értelmében képes akaratát és a jóra való vágyát elhinteni-, és „felnevekedő" mag módjára elplántálni szívünk talajába, abba a szívbe, mely Isten nélkül menthetetlenül gonosz és csalárd. Egyedül Ő képes a gonoszt jóvá változtatni és szívünket a Hozzá vezető útra állítani, miközben saját önös vágyainkat a neki tetsző vágyakra cseréli le. Ez azonban csak akkor mehet végbe, ha bűnbánó szívvel Isten elé járulunk, és elfogadjuk a megváltás ajándékát, amely az Úr Jézus Krisztusban lett a miénk. Ekkor Isten kőszívünket messze veti, és hússzívet ad nekünk helyette (Ezékiel 11:19). Mindezt Szent Lelkének szívünkbe való csodás beültetésével éri el. Ezután a vágyaink eggyé lesznek az Ő vágyaival, akaratunk összhangban áll majd az Ő akaratával, és kezdeti lázadásunk örömteli engedelmességre változik.
English
Honnan tudhatom, hogy a szívem vágyai valóban Istentől származnak-e?
