Kérdés
Van olyan, hogy szükséges rossz?
Válasz
Dietrich Bonhoeffer egyszer azt írta: „Ami annál is rosszabb, hogy rosszat teszünk az, ha rosszak vagyunk". Ezeket a szavakat akkor fogalmazta meg, amikor a 2. világháborúban összeesküvésben vett részt Adolf Hitler meggyilkolásáért, és ezekkel támasztotta alá tetteit. A gyilkosság gonosz dolog, de a holokauszt még nagyobb gonoszságának fényében némelyek, Bonhoeffert is beleértve, szükséges rossznak tartották. A Szentírás támogatja a szükséges rossz fogalmát?
Először is a rossz fogalmát kell meghatároznunk. A Szentírás két értelemben használja a szót: természeti katasztrófa és erkölcsileg kifogásolható (rossz) viselkedés. Az Ézsaiás 45:7 utalást tesz olyan esetre, amikor Isten hozza létre a rosszat: „Ki a világosságot alkotom és a sötétséget teremtem, ki békességet szerzek és gonoszt teremtek; én vagyok az Úr, a ki mindezt cselekszem" (Károli). Ebben a szakaszban a gonoszság katasztrófára vonatkozik. A költészet ellentétes gondolatritmusában (antithetikus paralellizmus) a rossz a békesség szöges ellentéte. Itt tehát azt kell értenünk, hogy Isten adja a békességes időket is és a nehéz időket is.
A másik fajta gonosz, ami valamilyen rosszra vagy erkölcsi hiányosságra utal, a Máté 12:35-ben jelenik meg, amely a „jó" embert a „gonosz" emberrel állítja szembe. Ld. még: Bírák 3:12, Példabeszédek 8:13 és 3János 1:11.
A „szükséges rossz" kérdésének kapcsán mindkét meghatározást meg kell vizsgálnunk. Jónás prófétát Isten arra hívta el, hogy ítéletet hirdessen Ninive városa ellen (Jónás 1:2). Ahelyett, hogy engedelmeskedett volna, Jónás elmenekült egy hajóval. Isten egy rettenetes, tomboló vihart küldött a hajóra, és az emberek az életükért rettegtek. Ennek következtében Jónás beleegyezett, hogy dobják ki a hajóból, és amikor a vízbe ért, Isten egy nagy halat állított készenlétbe, hogy lenyelje, és három napig a gyomrában tartsa. A vihar és a hal gyomrában töltött három nap „rossz" volt („katasztrófa" értelemben) Jónás számára, de ez egy szükséges rossz volt, hogy Jónás megtérjen az engedetlenségéből. Nemcsak Jónás tért meg, hanem az egész Ninive megmenekült (Jónás 3:10).
A bibliai szereplők között voltak olyanok, akik úgy gondolták, hogy rosszat kell tenniük ahhoz, hogy valami vélt jót elérjenek. Egyik példa erre Saul király, aki inkább maga mutatta be az áldozatot, semmint hogy Sámuelre várt volna. Saul tudta, hogy rossz dolog, ha ő mutat be áldozatot, de azzal érvelt, hogy jobb, ha ő mutatja be (Isten tiszteletére), mintha senki sem mutatta volna be. Isten nem így látta. Saul engedetlensége végül ahhoz vezetett, hogy elveszítette a trónját (1Sámuel 13:8-14).
Kevesen érvelnének amellett, hogy a hazugság nem egy erkölcsi bűn. Mégis, két ószövetségi példát is látunk arra, hogy a hazugságnak pozitív kimenetele volt. Úgy tűnik, a héber bábák Isten áldásában részesültek, amiért hazudtak a fáraónak (2Mózes 1:15-21), és tettükkel sok héber fiú életét megmentették. A parázna Ráháb is hazudott Jerikó királyának, hogy megóvja a héber kémeket, akik a padlásán rejtőzködtek (Józsué 2:5). Később, amikor az izraeliták elpusztították Jerikó városát, Isten megmentette Ráháb és családja életét. Ezek a hazugságok „szükséges rossznak" minősülnek? Fontos megjegyezni, hogy a Biblia nem „szentesíti" egyik hazugságot sem. A héber bábák úgy döntöttek, hogy Isten parancsának engedelmeskednek, semmint a fáraóénak. Isten nem azért áldotta meg őket, mert hazudtak, hanem azért, mert neki engedelmeskedtek. Ráhábot sem azért mentette meg, mert hazudott, hanem mert hitből segített a kémeknek (Józsué 6:17, Zsidók 11:31). Persze, a hazugság része volt Ráháb tervének, hogy megmenthesse a kémeket. Ha nem hazudott volna, elképzelhető, hogy a kémeket megölték volna – hacsak Isten más módon nem lépett volna közbe. Hasonló a helyzet a bábák esetében is. Mindenesetre, mindkét hazugságra lehet úgy tekinteni, mint a kisebb lehetséges rosszra.
De „szükséges" volt-e a rossz (hazugság), amit a bábák tettek? Szükség volt-e Ráháb „rosszaságára"? Hogy „szükséges" lett volna, az túlzás, még akkor is, ha a végeredmény pozitív volt. Még ha látszólag valakinek a javát is szolgálta a hazugság, amit a bábák és Ráháb tett, bűn volt, és ezeket a bűnöket is elhordozta Jézus a kereszten (Ézsaiás 53:6).
Ritkán kerülünk olyan helyzetbe, ha egyáltalán igen, hogy két lehetséges rossz közül kelljen választanunk. Lehet, hogy bizonyos esetekben olyasmit kell tennünk, ami számunkra kellemetlen, vagy nem értünk vele egyet. De tekintve, hogy Isten szentséget vár el népétől (1Péter 1:15), úgy tűnik, hogy a bűn elkövetése soha nem „szükségszerű".
English
Van olyan, hogy szükséges rossz?
