Kérdés
A szűzesség miért kap olyan kiemelt szerepet a Szentírásban?
Válasz
Isten Igéje a szűz szót mindig olyan házasulatlan személyekre használja, akiknek még nem volt semmilyen nemi kapcsolatban részük (lásd Eszter 2:2 és Jelenések 14:4). Korunk kulturális értelmezése szerint a szűzesség szó a szexuális tisztaság kifejezésére használatos. Vannak azonban olyan kortársaink is, akik igyekeznek a szó jelentését kizárólag arra az esetekre korlátozni, mikor az adott személy még sohasem valósított meg tényleges közösülést, azaz a szexuális aktivitás minden más formáját szó definícióján kívülre szorítják. Ennek értelmében tehát egy pár gyakorlatilag mindent megtehet egymás testével, ha éppen közösülésre nem kerül sor, és még mindig „szűznek" nevezhetik magukat. A szó jelentésének ilyentén formán való kiforgatása azonban hosszú távon nem lesz kifizetődő. A szűziesség erénye a teljes szívet, elmét és lelket át- és át kell hassa, nem pedig pusztán az elsődleges nemi szervek kordában tartását kell jelentse.
A Szentírás elsősorban nem is csak a nemiség fizikai aspektusáról kíván szólni, mikor a szűziességről tanít minket. A szűziesség sokkal inkább az adott személy szívének (azaz teljes belső valójának) állapotát jelzi. A tetteinkben és szavainkban megnyilvánuló erkölcsi tartásunk az, ami igazán tanúskodik szívünk és belső emberünk valós állapotáról. Isten Igéjének a szexualitást érintő mérőzsinórja mindenki számára megismerhető és világos. Ez nem más, mint a házasság előtti teljes nemi tisztaság, és a házasság frigyének megkötése utáni halálig tartó hűség az egy házastársunkhoz.
A Szentírásban legalább három nyomós okát találhatjuk annak, hogy miért a házasság megtartó kötelékén belül lépjünk csak szexuális kapcsolatra. Először is hívőként engedelmeskednünk kell Isten minden szavának és parancsolatának. A Korinthusbeliekhez írt első levél 6:18-20 igerésze határozottan így szólít fel minket: „Kerüljétek a paráznaságot. Minden bűn, melyet az ember cselekszik, a testen kívül van, de a ki paráználkodik, a maga teste ellen vétkezik. Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek temploma, a melyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok? Mert áron vétettetek meg; dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben és lelketekben, a melyek az Istenéi." Egyes fordításokban még élesebben jelenik meg ez az igehely, mikor úgy adják vissza, hogy „Fussatok el a szexuális bűnöknek még a közeléből is!" (EFO 2012). Jézus Krisztusban újjászületve megnyertük már az új életünket, tehát mind jobban és jobban tudatosítanunk kell magunkban, hogy az Úr Jézus az életével fizetett azért, hogy mi részesei lehessünk kegyelmi ajándékának. Ő a mi életünk Ura, dicsőítsük Őt hát életünk minden szemmel látható és láthatatlan mozzanatával.
A második oka az, hogy minden nap felvévén keresztünket (azaz a gyengeségeinkkel és kísértéseinkkel szembeni harcot) fel kell öltözzük az igazság mellvasát, hogy minden szellemi csatában megállhassunk (Efézusbeliekhez 6:14). Régi, eredendően bukott emberi természetünk-, és a Jézus Krisztusban kapott megújult belső emberünk közötti -szinte szűnni nem akaró- csata kereszttüzében állunk nap mint nap. Erről így olvasunk a Thesszalonikabeliekehez írt első levél 4:3-7 igerészében: „Mert ez az Isten akaratja, a ti szentté lételetek, hogy magatokat a paráznaságtól megtartóztassátok; Hogy mindenitek szentségben és tisztességben tudja bírni a maga edényét, Nem kívánság gerjedelmével, mint a pogányok, a kik nem ismerik az Istent; Hogy senki túl ne lépjen és meg ne károsítsa valamely dologban az ő atyjafiát: mert bosszút áll az Úr mindezekért, a mint elébb is mondottuk néktek és bizonyságot tettünk. Mert nem tisztátalanságra, hanem szentségre hívott el minket az Isten." Ha életünk irányításában a minket vezérlő Szent Lélek helyett inkább a test késztetéseinek adunk teret, akkor azzal Istennek szegülünk ellen. A férj és feleség közötti szeretetteljes szexuális együttlét odaadó és önzetlen. Isten ilyennek szánta és ilyennek teremtette a szexet. Ha azonban csak felhasználunk egy másik személyt, és kihasználjuk testét, hogy önző vágyainkat kielégítsük, az messzemenőleg éretlen, felelőtlen és szeretet nélküli magatartás. Akkor is így járunk el, ha a partner is csak vágyai teljesítésére használ minket, hiszen mintegy hozzásegítjük egy olyan bűn elkövetéséhez, ami mind az Istennel-, mind pedig a más emberekkel való kapcsolatára is nagyon negatívan hat ki.
A végső ok pedig maga a házasság „nagy titka" (Efézusbeliekhez 5:31-32). Mikor Isten Szent Lelke arra világított rá, hogy a házasság egységében két test lesz eggyé, akkor valami olyasmire utalt, aminek a közösülésben létrejövő fizikai egység csupán a legkisebb komponense. Ez az egyesülés valójában sokkal de sokkal többről szól. A nemi együttlétnek azonban még a fiziológiai vonatkozásait csak nemrég kezdte feltárni a tudomány. Szexuális együttlét során a férfi és a nő agyának hipotalamusza olyan hormonokat bocsát ki, melyek a kötödés és a bizalom érzéseit serkentik. A házasságon kívüli szexuális együttlét során hasonlóan felszabadulnak ezek a hormonok, azonban mindhiába, hiszen egy olyan élethelyzetben alakul ki a kötődés és ragaszkodás érzése, ahol arra nincs szükség, sőt sok esetben kifejezetten kontraproduktív, ugyanis a partnerek egyike sem valóban elkötelezett kapcsolatra (házasság) törekszik. Így a bizalom valós jelentése is teljesen kifordul önmagából. Ha két olyan ember között jön létre ez a kötelék, akiknek nem áll szándékunkban közös kapcsolatukat Isten elé vinni és azt a Neki tetsző módon elmélyíteni, akkor ezzel kifejezetten veszélyes útra léphetnek. Mikor a két -fiziológiailag ilyen formában- kötődő ember nem akar elválaszthatatlan párként együtt nőni Isten szeretetében és ismeretében, akkor kapcsolatuk egészen odáig vezethet, hogy mindkettőjük messze szakad Isten életükre vonatkozó tervétől.
Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy amennyiben egy férfi és egy nő tudatos döntést hoz amellett, hogy házasságban kötelezik el magukat, majd frigyre lépés után a szexuális együttlét következtében ezek a hormonok felszabadulnak, akkor testi szinten is megerősítést kap az a szellemi döntés, mely a szív és az elme szintjén már végbement. A bizalom és a kötődés érzésének fiziológiai komponensei már az elkötelezett kapcsolat valós alapján nyugszanak. Így a férj és a feleség fizikailag is nagyobb egységgé válhat, ami már egy kicsit jobban visszatükrözi mindazt, ami az Isten-adta házasság egységének titka magába ölel. A házasság intézménye valójában Jézus Krisztus és teste, azaz az egyház, kapcsolatának még homályos előképe.
A szex célja a szaporodás mellett az, hogy erősítse a férj és feleség közötti kapcsolatot. Ezt Isten rendelte így. A házaspár így még erősebb és egységesebb egészként képes Istent szolgálni. A házasságon kívüli szex olyan kapcsolatokat teremt csak, melyek előbb vagy utóbb szétszakadnak, ezzel egyidejűleg szétszakítja a benne érintett emberek szívét, ahelyett hogy azokat egyre jobban egyesítené.
Cikkünk lezárásaként még jól tesszük, ha egy pár gondolatot sorra veszünk a szűzességről és annak hiányáról. Tesszük mindezt Isten kegyelmének vonatkozásában. Minden olyan ember, aki házasság előtti nemi életet élt, már nyilván nem minősül szűznek, azonban Jézus Krisztus megváltó ajándékának elfogadása pillanatában minden bűnétől tisztára mosatott a Bárány vérében. Isten mindenkit képes és hajlandó megváltani, és azoknak is az orvosa tud lenni, akik engedtek testi bujaságaik késztetéseinek. Jézus Krisztusban azok számára is van megbocsátás, akik önmagukon uralkodni nem tudván — már hívővé válásuk után — léptek házasságon kívüli nemi kapcsolatra. Ő képes minden hamisságunkból megtisztítani minket, és sebeinket bekötözni (1.János 1:9). Léteznek sajnos olyan esetek is mikor egy nő vagy egy férfi szexuális erőszak áldozatává válik, és esetleg még a szörnyűséges tett nyomán fellépő alaptalan önkárhoztatástól is szenved. Az ilyen áldozatokat egyes esetekben még azok a gondolatok is kínozzák, hogy Isten szemében már nem számítanak szűznek. Isten ilyen szélsőséges bűnesetekben még olyan bőségesen önti ki ezen igazságtalanul szenvedő alanyokra kegyelmét, hogy meggyógyítsa lelküket, hogy megtört szívüket bekötözze, és hogy minden értelemben újra egésszé tegye őket.
English
A szűzesség miért kap olyan kiemelt szerepet a Szentírásban?
