Kérdés
Miért fontos tanítvánnyá tenni másokat?
Válasz
A tanítvánnyá tétel egy eszköz az Úr kezében, mely révén erre az imára ad választ: „Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is" (Máté 6:9-10). Jézus az Ő végtelen bölcsességében úgy döntött, hogy odaszánt követőit, a tanítványait felhasználja, hogy elvigyék az üdvösség üzenetét a világ minden népéhez. Mielőtt felment volna a mennybe, utolsó szavai ezt a parancsolatot tartalmazták: „Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön. Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig" (Máté 28:18-20).
A tanítvánnyá tétel azért fontos, mert ezt az eszközt választotta az Úr arra, hogy Jézus Krisztus üdvösségének jó hírét terjeszthesse. Nyilvános szolgálata során Jézus több mint három éven át nevelte a tanítványokat: kiválasztott tizenkettőt, és őket tanította és képezte. Sok meggyőző bizonyítékkal szolgált számukra, hogy Ő Isten Fia, a megígért Messiás, és ők hittek benne, bár nem tökéletesen. Beszélt a tömegek előtt, de gyakran félrevonta a tanítványait, és ebben a bizalmas körben elmagyarázta nekik a példázatok és csodák jelentését. Megbízta őket különböző feladatokkal és kiküldte őket. Azt is elmondta nekik, hogy közelgő halála és feltámadása után vissza fog térni az Atyjához (Máté 16:21, János 12:23-36, 14:2-4). Noha nem bírták megérteni, ezt a lenyűgöző ígéretet tette nekik: „Bizony, bizony, mondom néktek: aki hisz énbennem, azokat a cselekedeteket, amelyeket én teszek, szintén megteszi, sőt ezeknél nagyobbakat is tesz. Mert én az Atyához megyek" (János 14:12). Jézus azt is megígérte, hogy elküldi a Lelkét, hogy örökre velük legyen (János 14:16-17).
Ígéretéhez híven, pünkösd napján eljött a Szentlélek, és kiárasztotta erejét a hívőkre, akik felbátorodtak, és mindenkinek elmondták a jó hírt. Az Apostolok cselekedetei könyvének hátralevő része egy izgalmas beszámoló mindarról, amit Isten általuk véghezvitt. Egyik városban az ellenszegülők ezt mondták: „Ezek, akik az egész világot felforgatták, itt is megjelentek" (ApCsel 17:6). Tömegek helyezték hitüket Jézus Krisztusba, és ők is tanítványokká lettek. Amikor a hamis vallási vezetők keményen üldözni kezdték őket, szétszéledtek, és az új helyeken engedelmeskedtek továbbra is Krisztus parancsának. Szerte a Római Birodalomban gyülekezetek jöttek létre, és később más országokban is.
Később, a reformáció alatt, Luther Mártonhoz és másokhoz hasonló tanítványok révén Európa is megnyílt Jézus Krisztus evangéliuma előtt. Végül a keresztyének az Újvilágba is kivándoroltak, és ott is ismertté tették Krisztust. Az evangélium még nem jutott el a világ minden sarkába, így a kihívás ma még aktuálisabb, mint valaha. Az Úr parancsa ma is ugyanaz: „Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket..., tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek". A tanítványok jellemzőit így lehetne egyszerűen megfogalmazni: egy olyasvalaki, aki
• bizonyos az üdvösségében (János 3:16), és a benne lakozó Szentlélek által él (János 14:26-27).
• Urunk és Megmentőnk kegyelmében és ismeretében gyarapodik (2Péter 3:18), és
• osztozik Krisztus munkájában, hogy megmentse az elveszett nőket és férfiakat. Jézus azt mondta: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés: kérjétek tehát az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az aratásába" (Máté 9:37-38).
English
Miért fontos tanítvánnyá tenni másokat?
