Kérdés
Hogyan lehet tiszta a lelkiismeretem?
Válasz
A lelkiismeret egy belső érzés, amely a viselkedésünk jó vagy rossz voltát sugallja. Azoknak, akik biblikus világnézettel rendelkeznek, a lelkiismerete része az emberi léleknek, amely leginkább hasonlít Istenhez (1Mózes 3:22). Azok, akik nem hisznek Istenben, nehezen tudnak magyarázatot adni az emberi lelkiismeretre. Az evolúció nem ad magyarázatot az emberi lélek ezen aspektusára, amely nem támasztható alá „a legerősebb túlélését” tükröző mentalitással.
Az ember lelkiismerete akkor ébredt fel, amikor Ádám és Éva engedetlenkedett Isten parancsának, és evett a jó és rossz tudásának a fájáról (1Mózes 3:6). Azelőtt csak a jót ismerték. Az 1Mózes 3:5-ben szereplő tudás szó ugyanaz, mint amit máshol a nemi intimitás leírására használnak (1Mózes 4:17, 1Sámuel 1:19). Amikor úgy döntünk, hogy intim megtapasztalás révén „megtudjuk”, mi a rossz, a lelkiismeretünk sérül, és rossz érzés uralkodik el rajtunk. Akár elismerjük Isten létét, akár nem, úgy lettünk megalkotva, hogy közösségbe legyünk az Alkotóval. Amikor rossz dolgot cselekszünk, úgy érezzük, hogy nem teszünk eleget annak a célnak, amire teremtettünk, és ez egy nagyon rossz érzés.
Ádám és Éva bántotta meg Istent, mégis maga Isten adott megoldást a sérült lelkiismeretre. Leölt egy ártatlan állatot, hogy elfedje meztelenségüket (1Mózes 3:21). Ez Istennek azon tervére mutatott előre, amellyel el kívánta fedezni az emberiség bűneit.
Az emberek több dologgal is próbálták enyhíteni a rossz lelkiismeretet, kezdve a jótékonykodástól az öncsonkításig. A történelem tele van olyan példákkal, amelyek során az ember próbálta csillapítani a lelkiismeretét, de semmi sem használt. Ezért gyakran fordul olyan eszközökhöz, amelyek a bűnösnek tituláló belső hangot elfojthatná. A függőség, erkölcstelenség, erőszak és kapzsiság gyakran a rossz lelkiismeret termékeny talajában gyökerezik.
Mivel azonban végső soron minden bűnt Isten ellen követünk el, csakis Isten képes helyrehozni a rossz lelkiismeretet. Akárcsak az Éden kertjében, valami tökéletes és hibátlan dolog feláldozása révén fedezi el a mi vétkünket is (3Mózes 9:3, 2Mózes 12:5, 1Péter 1:18-19). Isten elküldte a saját Fiát, Jézust, a világba, hogy végső, tökéletes áldozatként szolgáljon az egész világ bűneiért (János 3:16, 1János 2:2). Amikor Jézus meghalt a kereszten, magára vállalta a világ valaha elkövetett összes bűnét. Minden megsérült lelkiismeretet, minden bűnös gondolatot és minden bűnös tettet magára vett (1Péter 2:24). Isten az összes, bűneink miatti jogos haragját a saját Fiára öntötte ki (Ézsaiás 53:6, János 3:36). Ahogy egy ártatlan bárány áldozattá lett, hogy elfedje Ádám bűnét, ugyanúgy lett áldozattá a tökéletes Fiú, hogy a mi bűnünket elfedje. Maga Isten dönt úgy, hogy igazzá tesz bennünket és megbocsát.
Amikor bűneinket, bukásainkat és esetlen próbálkozásainkat, amelyekkel Istent igyekszünk kibékíteni, a kereszt lábához hozzuk, akkor a lelkiismeretünk megtisztul. Krisztus engesztelő áldozata megbocsátást szerez a bűneinkre, és megtisztítja a lelkiismeretünket (Zsidók 10:22). Elismerjük, hogy képtelenek vagyunk megtisztítani a saját szívünket, és kérjük, hogy tisztítson meg. Bízunk abban, hogy Jézus halála és feltámadása elég ahhoz, hogy megfizesse a tartozásunkat Istennek. Amikor elfogadjuk Jézus fizetségét a személyes bűneinkért, Isten azt ígéri, hogy „[a]milyen messze van napkelet napnyugattól, olyan messzire veti el vétkeinket” (Zsoltárok 103:12, vö. Zsidók 8:12).
Krisztusban megszabadulunk a bűn szorításától. Azért szabadulunk meg, hogy igazságra és tisztaságra törekedjünk, és azzá a férfivá és nővé váljunk, akinek Isten teremtett (Róma 6:18). Krisztus követőiként olykor mégis követünk el bűnt. De Isten még ilyenkor is lehetőséget ad a lelkiismeret megtisztulására. Az 1János 1:9 azt mondja: „Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól.” Ehhez a bűnvalláshoz gyakran az a felismerés társul, hogy azokkal is rendeznünk kell a dolgot, akiket megbántottunk. Annak tudatában tehetjük meg ezt a lépést, hogy Isten már megbocsátott nekünk.
Ha folyamatosan megvalljuk bűneinket, és bízunk abban, hogy Jézus vére elég ahhoz, hogy Istennel rendben legyenek a dolgaink, a lelkiismeretünk tiszta marad. Továbbra is „először az ő országát és igazságát” keressük (Máté 6:33). Bízunk abban, hogy tökéletlenségeink ellenére Isten gyönyörködik bennünk és életünk árformálásában, amelyet Ő végez bennünk (Filippi 2:13, Róma 8:29). Jézus azt mondta: „Ha tehát a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek” (János 8:36). Ahelyett, hogy azokban a bukásokban dagonyáznánk, amelyeket Isten már megbocsátott, tiszta lelkiismerettel élünk. Bizonyosak vagyunk ígéretében, miszerint „Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk” (Róma 8:31)?
English
Hogyan lehet tiszta a lelkiismeretem?
