Kérdés
Képes Isten bűnt elkövetni? Ha Isten nem tud bűnt elkövetni, akkor valójában mindenhatónak tekinthető?
Válasz
A kérdés megválaszolásához először azt kell megvizsgáljuk, hogy ki is Isten valójában. Emberi értelmünk szerint azonban esélyünk sem volna még a közelébe sem érni annak, hogy adekvát módon felfoghassuk az Ő nagyságát. Hála Istennek azonban, Ő többféleképpen kinyilatkoztatta magát világunkban. Isten saját magát a legalapvetőbb szinten az egész teremtésében nyilatkoztatta ki (Zsoltárok 19:1-6). A körülöttünk lévő világ összetettsége, tervezettsége, és folyamatosan fennálló rendje arra a felismerésre vezet minket, hogy van, egy az egész rendszer fölött álló, Létező, aki életre hívta-, és mind a mai napig fent is tartja azt.
Isten önmagáról szóló kinyilatkoztatásának a legmagasabb szintje maga Isten Igéje. A Szentírás számos passzusa mély betekintést enged Isten tulajdonságaiba, jellemzőibe, és végtére belsőbb lényébe is. Az Ige által Isten gazdag személyiségbe kapunk egy-egy bepillantást . Egy teológus találóan "Isten tökéletességeinek" nevezte ezeket a jegyeket. Ha azonban emberi értelmünkkel próbáljuk meg ezeket sorra venni, akkor csak a következő hiányos felsorolásig juthatunk: Isten örökkévaló (Zsoltárok 90:2), Isten változhatatlan, vagyis minden minőségében változatlanul fennáll (Jakab 1:17), Isten maga a Szeretet (1.János 4:18), Isten omnipotens, azaz mindenható (Jelenések 1:8), Isten omniprezens, azaz mindenhol, mindenben és mindenkor jelenlévő, ugyanakkor egyidejűleg transzcendens, azaz mindenek fölött áll (Zsoltárok 139:7-11). Isten szentségében tökéletes, azaz tökéletesen tiszta, így teljesen elhatárolódik a gonoszság minden formájától (Habakuk 1:13). Isten teljesen igaz és igazságos (Zsoltárok 11:7), továbbá Isten maga az Igazság (Tituszhoz 1:2).
Még egyszer hangsúlyoznunk kell, hogy ez csak egy rövid és igen tökéletlen áttekintése azon Isten valós mélységeinek, Aki három személyben – az Atyában, a Fiúban, és a Szent Lélekben – jelentette ki magát. Az előbb felsorolt tulajdonságok, avagy tökéletességek, az Istenség mindhárom személyére egyaránt és állandóan igaz. Ebből kizárólag Jézus Krisztus 33 éves földi szolgálata képez kivételt, amikor szolgai formát felvéve, Isten emberré alacsonyította magát. Ebben az időben Jézus Krisztus, emberi testtől határolva, nyilván nem volt pl. omniprezens, bár a tér-idő korlátai sem teljesen úgy érvényesültek életében, mint a többi embernél (lásd Lukács 4:30, Máté 14:22-33). Mivel tehát Isten igazságos, igaz sőt mi több, ő maga az Igazság, ezért nem tehet olyat, ami saját legbelső lényével szembemenne. Így arra a következtetésre jutunk, hogy Isten nem vétkezhet. Benne éppúgy nincsen bűn, mint ahogyan a világító villanykörte üvegbúráján belül sem találunk árnyékot. Az Ő fénye minden gonoszt eloszlat, mint ahogyan az izzó közvetlen közelében sem találunk sötétséget. Mivel tehát Isten azonos felsorolt "tökéletességeivel", ezért azt a következtetést is gyorsan levonhatjuk, hogy amennyiben Isten szembemenne ezen Őt meghatározó jegyek egyikével (hiszen a bűn csak így volna lehetséges), akkor menten megszűnne Isten lenni. Annak a ténye, hogy Isten "szent, szent, szent" visszatartja Őt attól, hogy olyasvalamit tegyen, ami nem szent, vagyis ami bűnös természetű.
Akkor most végül csak arra jutottunk, hogy Isten nem képes bűnt elkövetni? Tehát akkor végül is nem is mindenható? Ne tévesszen meg minket emberi gondolkodásunk kicsinyes korlátoltsága! Hadd világítsuk meg e kérdést azon suta példa tekintetében, ami egyes világi emberek száját szokta elhagyni. Ha Isten mindenható — teszik fel az álkérdést -, akkor tud olyan követ teremteni, amit már Ő maga sem képes felemelni? Istentől azt a bölcs utasítást kaptuk, hogy ne feleljünk meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, de feleljünk meg a bolondnak az ő bolondsága szerint (Példabeszédek 26:4-5)! Ennek tükrében az előző kérdésre adott válaszunk az, hogy Isten tud olyan követ teremteni, amit Ő nem-, hanem csak Isten tud felemelni (a látszólagos ellentmondás feloldása persze Isten Szentháromságában rejlik). Nem mehetünk el tehát szó nélkül azon lenyűgöző tény mellett, hogy annak ellenére, hogy Isten nem követhet el bűnt, mégis bűnné lett az egész emberiségért. Ő teljességgel szent és tiszta, és mégis magára vette minden bűnünk szennyes ruháit. Isten mindenhol jelenlévő, de mégis emberként élt Názáretben jó 30 évig. Isten mindenható, és mégis magatehetetlen csecsemővé vált értem és érted. Érted? Szavak szintjén megragadhatjuk, hogy mi Isten örökkévaló szeretetének "szélessége és hosszúsága és mélysége és magassága" (Efézusbeliekhez 3:18), teljességében azonban még sok millió – Isten közvetlen jelenlétében eltöltött – "év" után sem fogjuk egészen érteni. Emberi lényünk korlátoltsága már csak az előző mondatból is jól kitűnik, hiszen az előbbi gondolat minden időbeliség nélküli kifejezése igen nehéz. Az idő viszont csak egy dimenzió a sok közül Isten számára, melyet ha kell, palástként magára ölt, aztán meg levéve azt összehajtja és a szekrénybe teszi. Isten egyszülött Fiát küldte a Földre, hogy a mi bűneink örök büntetését elhordozza helyettünk. Jézus Krisztust nem szögek, a fulladás, római tisztek, vagy zsidó főpapok ölték meg, hanem az én és a te bűneid! Amíg ezt nem látjuk (be), addig bűnösként csak igen csekély közünk lehet a változhatatlanul szent Istenhez. Az Ige ma is így szól hozzánk: "Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért, mint igaz a nem igazakért, hogy minket Istenhez vezéreljen" (1.Péter 3: 18a). "A ki a mi bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy a bűnöknek meghalván, az igazságnak éljünk: a kinek sebeivel gyógyultatok meg" (1.Péter 2:24). "Mert mindnyájan vétkeztek, és szűkölködnek az Isten dicsősége nélkül. Megigazulván ingyen az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban való váltság által, Kit az Isten eleve rendelt engesztelő áldozatul, hit által, az ő vérében... (Rómabeliekhez 3:23-25).
English
Képes Isten bűnt elkövetni? Ha Isten nem tud bűnt elkövetni, akkor valójában mindenhatónak tekinthető?
