Kérdés
Ha Ádám és Éva nem vétkezett volna, és ezzel nem engedte volna be a halált a teremtésbe, akkor hogy nem népesedett volna túl a világ?
Válasz
Amikor Isten kezdetben Ádámot és Évát teremtette, és még az Éden kertjében voltak, a következőkkel bízta meg őket: “...szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet...” (1.Mózes 1:28). Mikor pedig (Ádámmal egyetemben) megátkozta Évát (1.Mózes 3:16-17 igevers), azt mondta az asszonynak, hogy felettébb megszaporítja szülési fájdalmait. Mindkét igeszakasz azt sugallja, hogy Ádámnak és Évának az Édenben is lehetett volna már gyermeke (bár semmi nem utal arra, hogy ez így is lett volna). Ha a halál nem lépett volna be a világba, valamint ha Ádám és Éva minden leszármazottja követte volna Isten óvó és megtartó parancsát, akkor végül megtelt volna a világ emberekkel. De ez vajon azt jelenti, hogy túl is népesedett volna?
Ez azon kérdések egyike, amely általában a – nem mellesleg mélyen vaskalapos – modern gondolkodásmódból erednek. A környezetszennyezéstől, a munkanélküliségtől, az éhezéstől való félelem áthatja a világunkat. Világunk földterületeinek majdnem egyharmada sivatag. Nagyon valószínű, hogy amennyiben a mi világunkban (értsd a bűneset utáni bukott világ) az emberi termékenységi rátát illetve élethosszt nem korlátozná a bűn, és soha senki nem halna meg, akkor a bolygónk már valóban túlnépesedett volna.
A kérdés azonban nem egy bukott világban lévő Ádámra és Évára vonatkozik, hanem egy tökéletes, bűntelen világban élőre - egy olyan teremtésben lakozóra, melyet egyidejűleg hatnak át kifinomult természeti törvények és Isten csodálatos hatalma. Képzeljünk el egy bűn nélküli világot, ahol nincs sivatag, nincs pusztaság, és egyáltalán nincs terméketlen föld! Képzeljünk el egy bűntelen teremtést, amely sokszorosát termi annak, mint amit a mi bukott világunk valaha is tudna! Képzeljük el, hogy a meg nem bukott, bűntelen ember bölcsen felügyeli a Föld erőforrásait, az emberiség együttélését pedig harmónia vezérli! Egy ilyen világ számunkra már teljesen idegennek hatna.
Végtére azonban a tökéletes, bűntelen világ is csak megtelt volna egyszer. De hogy aztán mi lett volna? Ha azt feltételezzük, hogy egy bűn nélküli világ az ideálisnál kevésbé ideális állapotba csúszhatna alá, az maga az Isten szuverenitásába és teremtő erejébe vetett hit hiánya volna. Mivel Ő azt mondta Ádámnak és Évának, hogy töltsék be a földet, így arra az esetre is volt terve, ha ez ténylegesen be is következik, megvalósul. Lehet, hogy egy bizonyos pont után egyszerűen leállította volna a születéseket. Esetleg megengedte volna, hogy az emberek más bolygókat kolonizáljanak. Vagy egyszerűen csak nagyobbá tette volna a Földet – mindez persze puszta spekuláció, nem több.
Végső soron azt mondhatjuk, hogy a bűn nélküli világ túlnépesedésének kérdése fantáziadús és szürreális elképzelésekhez vezet. Olyan ez, mintha ezt kérdeznénk: “Ha Ádám és Éva nem is vétkezett volna, vajon akkor, még tökéletes mivoltuk ellenére is történhetett volna velük valami rossz?”. Mint tudjuk, a rossz dolgok okozója és forrása nem az igazságosság, hanem a bűn; tekintve, hogy a túlnépesedés egy rossz dolog, az a tökéletességből nem származhatott volna. Isten tökéletes, szuverén és mindenható, az Ő teremtése pedig “nagyon jó”-nak nyilváníttatott (1.Mózes 1:31). Mivel Isten már az események bekövetkezte előtt ismeri azokat, így még az emberiség bűnbeesésének eshetőségét is figyelembe vette számításainál, megváltó terve pedig (mindvégig) készen állt (Jelenések 13:8). Ennek ténye már önmagában teljesen elvont találgatássá üresíti a bűntelen, meg nem bukott, de mégis túlnépesedett világ merő elképzelését is.
English
Ha Ádám és Éva nem vétkezett volna, és ezzel nem engedte volna be a halált a teremtésbe, akkor hogy nem népesedett volna túl a világ?
