Kérdés
Miért volt olyan fontos a Jeruzsálemet határoló falak újjáépítése?
Válasz
Nehémiás próféta ihletett könyvének 1:3 igeversében találjuk meg a választ arra, hogy Jeruzsálem falainak újjáépítése miért volt kiemelt fontosságú. A Jeruzsálemet meglátogató zsidó férfiak közül páran Perzsiába, azaz száműzetésük földjére való visszatértükkor a következő jelentést adták a szintén az elhurcolt zsidók leszármazottai közül való Nehémiásnak, aki a király pohárnoki pozícióját töltötte be: "...A fogságból megszabadult maradék zsidók ott abban a tartományban nagy nyomorúságban és gyalázatban vannak; és azonfelül Jeruzsálem kőfala lerontatott, s kapui tűzben égtek meg!".
Történt ugyanis, hogy a babiloni fogság hosszú évei után a zsidó nép egy része megragadta az alkalmat, hogy Zerubbábel és Ezsdrás vezetése alatt visszatérjen Jeruzsálembe. Ezek a visszatérő száműzöttek voltak azok, akik újjáépítették a templomot, most azonban védelemre szorultak. Mivel a város nem rendelkezett megerősített falakkal, a nép védtelen maradt a be-betörő ellenségekkel szemben. Ki voltak téve az elemeknek, de a vadállatok, a velük ellenséges népek, és egyéb más ellenfelek is könnyen behatolhattak, a nép ezáltal pedig "nagy nyomorúságban" volt.
A Nehémiásnak adott jelentés szerint a jeruzsálemi maradék igencsak nagy szégyenre jutott. A lerombolt falú város omladékai egy leigázott, legyőzött nép képét festették. A város romos állapota miatt a hazájukba visszatért zsidók nem csupán bizonytalan körülmények között voltak, hanem megalázva is érezték maguk. A Nehémiás 2:17 igeversének tanúsága szerint Nehémiás egy ízben így szólt a zsidó vezetőkhöz: "...Ti látjátok a nyomorúságot, a melyben mi vagyunk, hogy Jeruzsálem pusztán hever és kapui tűzben égtek meg; jertek, építsük meg Jeruzsálem kőfalát, és ne legyünk többé gyalázatul!".
Jeruzsálem falainak sikeres újjáépítése (a babiloni fogságból való békés, a regnáló pogány király által támogatott szabadulás mellett) szintén azt mutatja, hogy Isten ismét megáldotta népét. Nehémiás imájában Isten Mózeshez intézett szavait idézte fel: "Ha pedig megtérendetek hozzám és megtartjátok parancsolataimat és cselekeszitek azokat: még ha az égnek utolsó szélén volnának is szétszórt gyermekeitek, onnan is összegyűjtöm őket és beviszem arra a helyre, melyet választottam, hogy lakozzék ott az én nevem!" (Nehémiás 1:9).
Jeruzsálem falainak újjáépítése ugyanakkor Izráel ellenségei számára is egy fontos jel volt. Nehémiás e szavakat intézte hozzájuk: "...A mennynek Istene, ő ad jó szerencsét nékünk, és mi mint az ő szolgái kelünk föl és építünk, néktek pedig részetek és jogotok és emlékezetetek nincsen Jeruzsálemben!" (Nehémiás 2:20).
A falak újjáépülése tehát jól megmutatta, hogy Isten még mindig az Ő népével van. A falak felhúzása után Nehémiás így írt: "És lőn, hogy midőn meghallák minden mi ellenségeink, megfélemlének minden pogányok, a kik körültünk valának, és igen összeestek a saját szemeikben, és megismerék, hogy a mi Istenünktől vitetett végbe e munka" (Nehémiás 6:16).
Jeruzsálem falainak lerombolása által a benne lakók nagy bajnak és szégyennek lettek kitéve. Jeruzsálem falainak újjáépítése azért volt tehát olyan fontos, mert Isten a munka jó szerencsével való végezte által nyilvánította ki áldását. Ez egyben jól érthető jelként szolgált Izráel minden ellensége számára, hiszen azt mutatta, hogy Isten változatlanul az Ő népével van. Az Isten előzetes ítéletét elszenvedő, majd helyreállított és az Ígéret földjére visszatért népnek a falak nem csupán védelmet nyújtottak, de a méltóságát is visszaadták.
English
Miért volt olyan fontos a Jeruzsálemet határoló falak újjáépítése?
