Kérdés
Mi az utilitarizmus?
Válasz
Az utilitarizmus lényege az öröm és fájdalom kérdése. Az utilitarista filozófia azt tartja jónak, ami az örömet növeli és a fájdalmat csökkenti. Ez a végeredmény filozófiája. Ha egy tett eredményeként nő az örömérzet és csökken a fájdalomérzet, akkor az a tett jó. Az utilitarizmus lényegében egy hedonista filozófia. Az utilitarizmus eredete egészen a görög filozófushoz, Epikuroszhoz vezethető vissza, de az elmélet kidolgozása Jeremy Bentham angol filozófus nevéhez köthető.
Mi a baj az utilitarizmussal? Először is, az eredményt helyezi előtérbe. A valóságban, ha az eredmény jó, attól a tett még nem biztos, hogy jó. A Biblia azt mondja: „Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van" (1Sámuel 16:7). Istent nem annyira az eredmény érdekli, mint a szívünk szándéka. A rossz indítékból végrehajtott jó tettek nem tetszenek Istennek. Nyilván nem láthatjuk mások indítékait. Még a magunk indítékait sem látjuk teljesen. De ez nem mentség – mindnyájan meg kell állnunk Isten előtt és számot kell adnunk a tetteinkről.
Másodszor, az utilitarizmus inkább az örömre fókuszál, semmint az igazán jóra. Az öröm egy emberi meghatározás a jóra, és mint ilyen, nagyon szubjektív. Ami örömet okoz az egyiknek, nem biztos, hogy örömteli a másik számára. A Biblia szerint Isten a jó mércéje (Zsoltárok 86:5, 119:68), és mivel Isten nem változik (Jakab 1:17), a jó mércéje sem változik; és a jó objektív, nem szubjektív. A jóságot nem befolyásolja az emberi vágy váltakozása vagy az idő múlása. Továbbá, ha egyenlőségjelet teszünk a jóság és boldogság közé, akkor a jóság mércéje az alapvető, testi vágyaink kielégítése lesz. Ahogy a hedonista életvitelt űző emberek példája is igazolja, minél jobban átadjuk magunkat az örömöknek, annál kisebb az örömérzet, és annál több stimulálásra van szükség, hogy ugyanazt a hatást elérjük. Ez a csökkenő hozadék elve, az örömre alkalmazva. Jó példák erre a kábítószerfüggők, akik egyre keményebb drogokkal kísérleteznek, hogy ugyanazt a hatást elérjék.
Harmadszor, az utilitarizmus próbálja elkerülni a fájdalmat. Nem mindegyik fájdalom rossz. Ez nem azt jelenti, hogy a fájdalom önmagában jó, de vezethet jóhoz. A történelem során az ember folyton a hibákból tanult. Ahogy némelyek mondják, a bukás a legjobb tanítómester. Nem azt akarom mondani, hogy szándékosan törekednünk kell a fájdalomra. De naivság azt állítani, hogy a fájdalom gonosz, és bármi áron el kell kerülni. Isten sokkal inkább azt akarja, hogy szentek legyünk, semmint hogy boldogok. Arra inti a népét, hogy szent legyen, ahogy Ő is szent (3Mózes 11:44, 1Péter 1:15-16). A Biblia arra is felszólít, hogy teljes örömnek tartsuk, ha különböző próbáknak vagyunk kitéve (Jakab 1:2-4) – nem azért, mert a próbák örömteliek, hanem mert kitartóbbá és hűségesebbé válunk általuk.
Mindent egybevetve, az utilitarizmus célja, hogy az élet a lehető legtöbb ember számára a lehető legkevesebb fájdalommal járjon. A felszínen ez egy csodálatra méltó célnak látszik. Ki ne szeretné enyhíteni az emberek szenvedését világszerte? Mégis, a Biblia azt mondja, hogy a lét többről szól, mint a földi életről. Ha csak azért élünk, hogy a legtöbb örömünk legyen ebben az életben, szem elől tévesztjük a szélesebb perspektívát. Jézus azt mondta, hogy aki ennek az életnek él, nagyot fog csalódni (Máté 6:19). Pál azt tanította, hogy ennek az életnek a gondjai semmik ahhoz a dicsőséghez képest, amely az örökkévalóságban vár ránk (2Korinthus 4:17). Ennek az életnek a dolgai múlandóak és átmenetiek. A célunk az kell legyen, hogy ne a földi életünkből hozzuk ki a legtöbbet, hanem a mennyben szerezzünk nagyobb dicsőséget.
English
Mi az utilitarizmus?
