Kérdés
A viccelődés/a tréfálkozás bűn? A Biblia mit mond a viccelődésről?
Válasz
A viccelés érdekes téma, amit nehéz egyetlen kategóriába sorolni és akként tárgyalni. Bibliai értelemben a viccelődés önmagában nem tekintendő bűnnek, bár egyes esetekben bizonyára azzá válhat. A Példabeszédek könyvének 18:21 igeverse kimondja, hogy “mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és a miképen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét.” Jakab levelének 3:3-12 igerésze a nyelvet a ló szájába tett zabolához, a hajó kormánylapátjához, és a tűzhöz hasonlítja. A nyelv hatalmas dolog, a szavak pedig vagy bővölködő életet, vagy pedig igen nagy bajt hozhatnak. A viccelődésnek kétségtelenül vannak olyan válfajai, amelyek építőek. “A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat” (Példabeszédek 17:22). A zsoltárok tele vannak a nevetésre vonatkozó utalásokkal, ami akár a jó tréfa eredménye is lehet. A viccelődésnek azonban olyan változata is létezik, ami lealacsonyító és káros. Ezzel szemben mi a következőkre vagyunk hivatottak: “Semmi rothadt beszéd a ti szátokból ki ne származzék, hanem csak a mely hasznos a szükséges építésre, hogy áldásos legyen a hallgatóknak” (Efézusbeliekhez 4:29).
Istent szavainkkal (is) mindig tisztelniük kell, általuk azt kell kifejezésre juttassuk, hogy értékeljük mindazt, amit Ő teremtett. A legjobb módja annak, hogy leellenőrizzük, hogy viccelődésünk elérte-e már a bűn határát az, ha a Szent Lélek tanácsát keressük, és arra kérjük Őt, hogy vezessen minket arra rá. Ő képes érzékennyé tenni minket arra, hogy mikor helyénvaló egy vicc, és mikor nem. Ha bármilyen kétség merül fel bennünk, vagy ha tréfálkozásunk utólag már bántja a lelkiismeretünket, akkor valószínűleg az a legjobb, ha felhagyunk vele. Persze ott van még embertársaink megbotránkoztatásának problémája is, amit könnyen kiválthatunk olyan viccekkel, melyeket mi teljesen ártatlannak érzünk, de mások mégis sértőnek vagy bántónak találnak. Szabadságunkat soha nem szabad annak rovására gyakorolnunk, hogy mások lelkiismeretét beszennyezzük (Rómabeliekhez 14:13-17).
Ha az alkalmi viccek és tréfálkozások valóban helyénvalóak, akkor valószínűleg messzemenőleg ártatlanok is. Vannak azonban olyanok, akik olyan gyakran viccelődnek, hogy alig tudnak egyetlen mondatot elmondani anélkül, hogy abban ne legyen valami vicc. Ez azonban aligha megfelelő magaviselet egy keresztény számára, hiszen mi azt az útmutatást kaptuk, hogy “...mértékletesen, igazán és szentül éljünk a jelenvaló világon” (Tituszhoz 2:12). Mint a keresztény élet minden “szürke zónáját” illetően, a beszéd területén is Isten bölcsességének keresése a legcélravezetőbb út (Jakab 1:5).
English
A viccelődés/a tréfálkozás bűn? A Biblia mit mond a viccelődésről?
