Kérdés
Szabad-e keresztény hívőnek világi zenét hallgatnia?
Válasz
Sok keresztény vívódik ezzel a kérdéssel. Rengeteg hihetetlenül tehetséges világi zenész van, és a világi zene roppant szórakoztató lehet. Sok világi dalnak fülbemászó a dallama, nagy igazságokat fogalmaz meg, és pozitív üzenetet közvetít. Három tényezőt szükséges fontolóra venni annak eldöntéséhez, hogy hallgassunk-e világi zenét vagy sem: 1) a zene célja, 2) a zene stílusa és 3) a szöveg tartalma.
1) A zene célja. Vajon kizárólag dicsőítés céljából adatott a zene, vagy arra is szánta Isten, hogy felüdítse és/vagy szórakoztassa az embereket? A leghíresebb bibliai zenész, Dávid király, elsősorban Isten dicséretére zenélt (lásd Zsolt 4:1; 6:1, 54, 55; 61:1; 67:1; 76:1). Ám amikor Saul királyt gonosz szellemek gyötörték, Dávidért küldött, hogy nyugtassa meg hárfajátékával (1Sám 16:14-23). Az izraeliták veszélyjelzésre (Neh 4:20) és arra is használták hangszereiket, hogy meglepetésszerűen rajtaüssenek ellenségeiken (Bír 7:16-22). Pál apostol az Újszövetségben arra tanítja a keresztényeket, hogy zenével is bátorítsák egymást: „Mondjatok egymásnak zsoltárokat, dicséreteket és lelki énekeket; énekeljetek” (Ef 5:19). Vagyis noha a zene elsődleges célja minden valószínűség szerint a dicsőítés, Isten egyértelműen megengedi, hogy másra is használjuk.
2) A zene stílusa. A zenei stílus kérdése sajnos gyakran megosztja a keresztényeket. Egyesek hajthatatlanul állítják, hogy semmilyen hangszert nem szabad használni, mások csak a „régi énekeket” hajlandók énekelni, megint mások azonban a modernebb és ritmusosabb zenét részesítik előnyben. Egyes keresztények azt állítják, hogy „rock koncert” jellegű környezetben tudnak a legjobban dicsőíteni. Olyanok is vannak, akik ahelyett, hogy az egyéni ízlés kérdésének vagy kulturális sajátosságnak tekintenék ezeket a különbségeket, meggyőződéssel állítják, hogy csak az általuk kedvelt zenei stílus a „bibliai”, míg az összes többi káros, istentelen vagy egyenesen az ördögtől való.
A Biblia sehol nem ítél el semmilyen zenei stílust, és egyetlen hangszert sem nevez istentelennek. Isten Igéjében sokféle húros és fúvós hangszerről olvasunk, és bár a dobbal nem találkozunk benne, más ütős hangszerekkel igen (Zsolt 68:25; Ezsd 3:10). A modern zenei irányzatok közül csaknem valamennyi ugyanezeket vagy az ezekből továbbfejlesztett hangszereket használja, csupán a tempó különbözik, illetve az, hogy melyik hangszernek jut központi szerep. Semmilyen bibliai alapja nincs tehát annak, hogy bármilyen zenei stílust istentelennek vagy Isten akaratával szembenállónak bélyegezzünk.
3) A szöveg tartalma. Mivel tehát sem a zene célja, sem annak stílusa alapján nem dönthető el, hogy hallgathat-e világi zenét egy keresztény hívő vagy sem, a zene szövegét kell megvizsgálnunk. A Filippi 4:8 kiváló vezérvonal a szöveg megítéléséhez, noha nem kifejezetten a zenére vonatkozik: „Egyébként pedig, testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami jó hírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe!” (Károli fordítás szerint: „ezekről gondolkodjatok”). Ha tehát ilyen dolgokról kell gondolkodnunk, akkor nyilván a zenén és a dalszövegeken keresztül is ilyen dolgokat kell beengednünk az elménkbe. Lehet-e egy világi dal szövege igaz, tisztességes, igazságos, tiszta, szeretetreméltó, jó hírű, nemes és dicséretes? Ha igen, akkor semmi gond nincs a meghallgatásával.
Ám sok világi zene nem tesz eleget a Filippi 4:8 követelményének, mert erkölcstelenséget és erőszakot hirdet, miközben a tisztaságot és a becsületességet semmibe veszi. Ha egy dal Istennek nem tetsző dolgot dicsőít, akkor a keresztény hívőnek nem helyes azt hallgatnia. Sok olyan világi dal van azonban, amely bár nem tesz említést Istenről, Isten szerinti értékeket hirdet, például a tisztaságot, az őszinteséget vagy a becsületességet. Ha egy dal a házasság szentségéről vagy az igaz szerelem tisztaságáról szól, akkor is meghallgatható és élvezhető, ha nem esik szó benne sem Istenről, sem a Bibliáról.
Amit az ember az elméjébe beenged, előbb-utóbb az határozza meg a beszédét és a tetteit is. A Filippi 4:8 és a Kolossé 3:2, 5 is erre int tulajdonképpen: az egészséges gondolkozás kialakítására. A 2Korinthus 10:5-ben ez áll: „foglyul ejtünk minden gondolatot a Krisztus iránti engedelmességre”. Ezekből az igeversekből világosan kitűnik, hogy milyen zenét ne hallgassunk.
Egyértelműen az a legjobb zene, amely Istent dicsőíti és magasztalja. Csaknem az összes zenei műfajt művelik tehetséges keresztény zenészek, a klasszikus zenétől kezdve a rock vagy a rap műfajon át egészen a reggae-ig. Egyik zenei stílussal sincs gond önmagában véve; a szöveg alapján dönthetjük el, hogy egy adott dal elfogadható-e keresztény szemszögből. Ha olyan gondolatokat ébreszt, vagy olyan dolgok megtételére ösztönöz, amelyek nem Istent dicsőítik, jobb nem hallgatni.
English
Szabad-e keresztény hívőnek világi zenét hallgatnia?
