Kérdés
Hogyan reagáljon az a hívő, akinek a házastársának viszonya van?
Válasz
A hűtlenség nagyon nehéz és fájdalmas helyzetet teremt, amely sok érzelmet kivált, és a hívők számára is szinte a végletekig feszítheti a húrt. A legjobb megoldás az, hogy „Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok" (1Péter 5:7). Ha megbántottak, az Úrtól kérj naponta vigasztalást, bölcsességet és vezetést. Isten a legnehezebb próbákon is át tud segíteni.
A házasságtörés mindig helytelen. „A paráznákat és a házasságtörőket pedig ítéletével sújtja az Isten" (Zsidók 13:4). A sértett félt az az igazság kell vigasztalja, hogy Istené a bosszúállás. A megbántott személynek nem kell azon gondolkodnia, hogy megbosszulja a tettet. Isten sokkal jobban el tudja ezt rendezni. Amikor elárulnak minket, fájdalmunkat az elé a személy elé kell vinnünk, aki minden részletet ismer, és megfelelő módon tudja kezelni.
IMÁDKOZZ. Kérj bölcsességet, gyógyulást és vezetést az Úrtól. Imádkozz magadért, az elkövetőért és minden érintett félért. Imádkozz, hogy az Úr vezesse a gondolataidat, szavaidat, tetteidet és döntéseidet.
LÉGY ŐSZINTE. Az elárult házastárs mély fájdalmakat fog átélni. Helyénvaló a hűtlenség okozta fájdalomnak és dühnek hangot adni. Ha kifejezzük ezeket az érzelmeket Istennek, az lehet az első lépés a valódi gyógyulás felé (ld. Zsoltárok 77:1-2). Ha átadjuk az érzelmeinket és szükségleteinket Istennek, akkor Ő meg tudja elégíteni a szívünket, és lassan el fogjuk tudni engedni a sérelmet. A lelkipásztor vagy keresztyén lelkigondozó tanácsa is segíthet.
LÉGY KÉSZ MEGBOCSÁTANI. Meg kell bocsátanunk másoknak, ahogy mi is megbocsátást nyertünk (Efezus 4:32). Késznek kell lennünk megbocsátani mindenkinek, beleértve azt a félrelépő házastársat is, aki megbánja és megvallja bűnét (Máté 6:14-15, 18:23-35; Efezus 4:31-32, Kolossé 3:13). Lehet, hogy a tényleges megbocsátás váratni fog magára, de mindig késznek kell lennünk megbocsátani. Ha keserűséget táplálunk, az bűn, és negatív hatással lesz a mindennapok döntéseire.
LÉGY BÖLCS. Szem előtt kell tartanunk azt az eshetőséget is, hogy a hűtlen fél nem bánja meg a bűnét. Annak is meg kell bocsátanunk, aki nem vallja meg a bűnét, és nem akar megtérni abból? A válasz egyik része abból áll, hogy megnézzük, mit nem jelent a megbocsátás:
A megbocsátás nem egyenlő a felejtéssel. Nem kell elfelejtenünk az esetet, de fel kell dolgoznunk és tovább kell lépnünk.
A megbocsátás nem egyenlő a következmények eltörlésével. A bűnnek természetéből adódóan következményei vannak, és még azoknak is szenvedniük kell múltbeli döntéseik következményének, akik megbocsátást nyertek. „Vagy járhat-e valaki parázson úgy, hogy a lába meg ne égjen? Pedig így jár, aki bemegy embertársa feleségéhez, senki sem marad büntetlen, aki megérinti" (Példabeszédek 6:28-29).
A megbocsátás nem egy érzés. A megbocsátás egy döntés, hogy elengedünk az elkövetőnek. Egy tranzakció a sértett és sérelmező között. Lehet, hogy követik érzések a megbocsátást, lehet, hogy nem.
A megbocsátás nem az egyén szívének titkos magánügye. A megbocsátás legalább két személyt érint. Ezért van szükség megvallásra és megtérésre.
A megbocsátás nem jelenti a bizalom automatikus helyreállását. Tévedés azt hinni, hogy ha ma megbocsátunk egy hűtlen házastársnak, holnaptól minden visszaáll a régi kerékvágásba. A Szentírás számos okot ad arra, hogy bizalmatlanok legyünk azok iránt, akik megbízhatatlannak bizonyultak (ld. Lukács 16:10-12). A bizalom újjáépítése az után kezdődik, hogy a sértett fél valóban megbocsátott, aminek persze feltétele, hogy a sérelmező megvallja és elhagyja bűnét.
Fontos azt is megjegyezni, hogy a felajánlott megbocsátás nem egyenlő az elfogadott megbocsátással. A megbocsátás lelkülete (az, hogy készek vagyunk megbocsátani) nem jelenti a megbocsátás tranzakcióját. Ne okozzunk rövidzárlatot a bűnvallás és megtérés folyamatában és a bizalom újjáépítésében.
Lehet, hogy a sértett fél felajánlja a megbocsátást, de ahhoz, hogy a megbocsátás teljes legyen, a viszonyt folytató félnek el kell ismernie, hogy szüksége van megbocsátásra és el kell azt fogadnia, csak így tud a kapcsolat helyreállni.
NYERJ MEGBOCSÁTÁST. „Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól" (1János 1:9). Amikor egy házasság válságba kerül, mindkét félnek kérnie kell Istent, hogy mutassa meg, miként járultak hozzá egyénileg az adott helyzethez, és Isten előtt szabaduljanak meg a bűntudat terhétől. Attól a pillanattól fogva szabadon tudják az Ő akaratát és vezetését kutatni. A Szentlélek képessé teszi őket arra, hogy megtegyék, amit a maguk erejéből képtelenek voltak megtenni. „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem" (Filippi 4:13).
Isten vezetését követve megvalósulhat a valódi megbocsátás és megbékélés. A megbocsátás és megbékélés érdekében mindent meg kell tennünk, kerüljön, amibe kerül. Ami pedig a továbbállás vagy maradás kérdését illeti, „aki elbocsátja feleségét — a paráznaság esetét kivéve -, és mást vesz feleségül, az házasságtörő" (Máté 19:9). Bár az ártatlan félnek van oka a válásra, Isten a megbocsátást és megbékélést preferálja.
Összefoglalásként, amikor egy hívő házastárs viszonyba keveredik, a sértett félnek óvakodnia kell a megkeseredéstől (Zsidók 12:15), és vigyáznia kell, hogy ne rosszal fizessen a rosszért (1Péter 3:9). Késznek kell lennünk megbocsátani, és őszintén vágynunk kell a kibékülésre. Ugyanakkor nem kell megbocsátanunk annak, aki nem hajlandó megtérni. Mindenekben pedig az Urat kell keresnünk, és nála találnunk teljességet és gyógyulást.
English
Hogyan reagáljon az a hívő, akinek a házastársának viszonya van?
