Kérdés
Mit értünk zsidó-keresztény etika alatt?
Válasz
A “zsidó-keresztény” kifejezés olyasvalamire utal, melynek forrása a judaizmus és a kereszténység közös fundamentumából ered. A Biblia magában foglalja az Ószövetség zsidó írásait, így a judaizmusban lefektetett erkölcsi alapokhoz a kereszténység is ragaszkodik. A “zsidó-keresztény etika” kifejezést vélhetően Friedrich Nietzsche német filozófus használta először “Az Antikrisztus: Átok a kereszténységre” című 1888-as könyvében. A “zsidó-keresztény etika” kifejezéssel kezdetben a korai keresztény egyház zsidó gyökereire és identitására utaltak, és csak jóval később kezdtek (bizonyos kultúrkörökben, így a miénkben is – a fordító megjegyzése) arra általános érvényű erkölcsi rendszerként tekinteni, és akként használni.
Az 1952-ben US.-amerikai elnöknek megválasztott Dwight D. Eisenhower a New York-i székhelyű Freedom Foundation alapítványi ülésén a következőket mondta: “Kormányzati felfogásunknak semmi értelme, hacsak nem mélyen vallásos hitre épül, bár engem [voltaképp] nem érdekel, hogy melyikre. Nálunk természetesen a zsidó-keresztény felfogás [dominál], minden esetre [ennek az alapnak] egy olyan vallásnak kell lennie, mely szerint minden ember egyenlőnek lett teremtve” [betoldva]. A kifejezés modern használata ezzel vette kezdetét az amerikai politikai és társadalmi körökben. A kifejezés Eisenhower idejétől kezdve mind napjainkig kifejezetten a konzervatív politikai oldalhoz kötődik Amerikában, ugyanakkor az is igaz, hogy mára már sokkal szélesebb értelemben és körben is használják. Az amerikai katonai iskolákban azt tanítják, hogy a modern háború szabályai, mint például a foglyokkal és a civilekkel való emberséges bánásmód, bibliai elveken alapulnak. Az amerikai jogtudomány szilárdan a zsidó-keresztény etikára épül, ennek tényét számos washingtoni műalkotás is alátámasztja. A képviselőházban 23 márvány dombormű látható a nagy törvényhozókról, köztük Mózesról, aki központi helyet foglal el. A Legfelsőbb Bíróság épületének főbejárata fölötti szoborcsoport középpontjában szintén Mózes áll, amint kezében a Tízparancsolatot tartja, de az épület különböző pontjain Mózes és a Tízparancsolat számos további ábrázolását találjuk.
Bár a zsidó-keresztény etikának számos vonatkozása van, a legismertebb értékei közé tartozik az emberi élet szentsége, a személyes felelősségvállalás, a házasság intézményének nagyrabecsülése és a másokkal való együttérzés fontossága. A nyugati civilizáció legnagyobb vívmányainak (pl. az állam szociális szerepvállalása az oktatástól kezdve az egészségügyön át egészen a nyugdíjrendszerig stb. – a fordító megjegyzése) nagy része közvetlenül a zsidó-keresztény etika gyakorlati alkalmazásának tulajdonítható. Thomas Cahill történész a kereszténység és a judaizmus közös motívumaira mutatva a következőt mondta: “A Tóra lényege nem az olyan előírásoknak való engedelmesség, mint az étrend - mit és kivel szabad enni, hogyan kell az ételt és magunkat az étkezésre (f)elkészíteni - hanem az ún. tzedakka, vagyis az Isten igazságosságához hasonló igazságosság, az elnyomottakkal szembeni igazságosság.” A zsidó-keresztény etika alapjai abban az “aranyszabályban” foglalhatók össze, amit Jézus - a Máté 7:12 tanúsága szerint - minden tanítványának tanított: “A mit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal; mert ez a törvény és a próféták”.
English
Mit értünk zsidó-keresztény etika alatt?
