Kérdés
Miért gyűlölik egymást a zsidók és az arabok/muszlimok?
Válasz
Először is, fontos megértenünk, hogy nem minden arab muszlim, és nem minden muszlim arab. Noha az arabok többsége muszlim, mégis sok nem muszlim arab is van. Például Indonéziában és Malajziában jóval több a nem arab muszlim, mint az arab. Másodszor, nem minden arab és nem minden muszlim gyűlöli a zsidókat, és nem minden zsidó gyűlöli az arabokat és a muszlimokat. Nem szabad sztereotip kategóriákba zárnunk az embereket. Ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy az arabok és a muszlimok számára a zsidók ellenszenvesek, és fordítva.
Ennek az ellenségeskedésnek a bibliai magyarázatát — ha létezik ilyen — leginkább Ábrahám történetében találjuk meg. A zsidók Ábrahám fiának, Izsáknak a leszármazottai. Az arabok Ábrahám másik fiának, Izmáelnek a leszármazottai. Mivel Izmáel egy rabszolgának a fia (1 Mózes 16:1–16), Izsák pedig az ígéret gyermeke, aki Ábrahám áldásait örökli majd (1 Mózes 21:1–3), természetes, hogy valamiféle ellenségeskedés alakul ki a két fiú között. Mivel Izmáel gúnyolódott Izsákkal (1 Mózes 21:9), Sára rávette Ábrahámot, hogy küldje el Hágárt és Izmáelt (1 Mózes 21:11–21). Emiatt Izmáel valószínűleg még inkább megvetette Izsákot. Egy angyal azt prófétálta Hágárnak, hogy Izmáel „kezet emel mindenkire… kárt tesz testvéreinek” (1 Mózes 16:11–12).
Az iszlám vallás, melyet az arabok nagy része követ, még jobban elmélyítette az ellenséges viszonyt. A Korán a zsidókkal kapcsolatban egymásnak némileg ellentmondó utasításokat ad a muszlimoknak. Egyszer arra szólítja fel őket, hogy a zsidókat testvérként kezeljék, máskor pedig megparancsolja, hogy támadják meg azokat közülük, akik nem térnek át az iszlám vallásra. A Korán azzal kapcsolatban is vitát szít, hogy ki volt Ábrahám megígért fia. A zsidó Szentírás szerint Izsák volt. A Korán szerint Izmáel. A Korán szerint Ábrahám Izmáelt áldozta fel majdnem az Úrnak, nem Izsákot (az 1 Mózes 22-vel ellentétben). Az ígéret fiával kapcsolatos vita erősíti az ellenségeskedést.
Ugyanakkor, az Izsák és Izmáel közötti ősi keserűség nem magyaráz meg minden ellenséges magatartást, amit napjainkban a zsidók és az arabok között tapasztalhatunk. Sőt, a Közel-Kelet történelme során ez a két nép évezredeken keresztül viszonylagos békében és egymás iránti közömbösséggel élt. Az ellenséges viszonynak modernkori oka van. A II. Világháború után, amikor az Egyesült Nemzetek Szövetsége Izrael területének egy részét a zsidó népnek adta, azt többnyire arabok (palesztinok) lakták. A legtöbb arab erőteljesen tiltakozott ellene, hogy Izrael nemzete elfoglalja a területét. Az arabok összefogtak, és Izraelt kiűzendő támadást indítottak ellene, de vereséget szenvedtek. Ezóta is nagy ellenségeskedés folyik Izrael és arab szomszédjai között. Izrael egy picinyke kis földterületen helyezkedik el olyan sokkal nagyobb arab országokkal körbevéve, mint Jordánia, Szíria, Szaúd-Arábia, Irak és Egyiptom. Álláspontunk szerint, bibliai szempontból Izraelnek joga van nemzetként is létezni saját földjén, amelyet Isten adott Jákób, Ábrahám unokája leszármazottainak. Ugyanakkor azt is hisszük, hogy Izraelnek törekednie kell a békére, és tiszteletet kell tanúsítania arab szomszédjai iránt. A Zsoltárok 122:6 így bátorít bennünket: „Kívánjatok békét Jeruzsálemnek! Legyenek boldogok, akik téged szeretnek!”
English
Miért gyűlölik egymást a zsidók és az arabok/muszlimok?
