A zsoltárok könyve
Szerző: A zsoltárok elején olvasható rövid bevezetések 73 helyen említik szerzőként Dávidot. Számos ilyen zsoltárban csakugyan felfedezhetők olyan személyiségjegyek és életrajzi elemek, amelyek egyértelműen Dávid szerzőségére engednek következtetni. Bár az világos, hogy a zsoltárok közül sokat Dávid írt, egészen bizonyosan nem ő a szerzője a teljes gyűjteménynek. Két zsoltárt (a 72. és a 127. zsoltárt) Salamonnak, Dávid fiának és trónörökösének tulajdonítanak. A 90. zsoltárban olvasható ima vélhetően Mózestől származik. 12 zsoltárt (az 50. és a 73-83. zsoltárt) Ászáf családja írt, míg 11 másikat (42, 44-49, 84-85, 87-88) Kóráh fiai. A 88. zsoltár állítólagos szerzője Hémán, a 89. zsoltáré pedig az ezrahita Etán. Salamon és Mózes kivételével a többi szerző azon papok és léviták közül került ki, akik Dávid uralkodása idején a dicsőítést vezették az istentiszteleten. Ötven zsoltárban nem találunk utalást a szerzőre.Keletkezés ideje: A szerzőség kérdésének alapos vizsgálata, valamint a zsoltárok által felölelt témák arra engednek következtetni, hogy a zsoltárok keletkezésének ideje több évszázadot ölelt fel. A gyűjtemény legrégebbi darabja valószínűleg Mózes imája (90. zsoltár), amely Isten örökkévalóságával veti össze az ember halandóságát. A legkésőbbi zsoltár a 137. számú lehet. Ez a siralom egyértelműen azokban az időkben íródott, amikor a héberek a babiloni fogságban voltak, tehát valamikor Kr. e. 586 és 538 között.
Nyilvánvaló, hogy a 150 zsoltárt sok különböző szerző írta Izráel történelmének mintegy ezeréves időszaka alatt. Jelenlegi formájukba egy ismeretlen szerkesztő önthette és gyűjthette össze őket nem sokkal azután, hogy Kr. e. 537 körül véget ért a babiloni fogság.
A könyv célja: A zsoltárok könyve 150 zsoltárt tartalmaz, s ezzel a Biblia leghosszabb könyve. Egyben ez a legsokszínűbb könyv is, hiszen az egyes zsoltárok a legkülönbözőbb témákkal foglalkoznak, úgy mint Isten és a teremtett világ, háború, istentisztelet, bölcsesség, bűn és gonoszság, ítélet, igazság vagy a Messiás eljövetele.
Kulcsigék:
Zsoltárok 19:1: „Az egek hirdetik Isten dicsőségét, kezének munkájáról beszél a menny.”
Zsoltárok 22:16-19: „Torkom kiszáradt, mint a cserép, nyelvem az ínyemhez tapadt, a halál porába fektettél. Mert kutyák vettek körül engem, gonoszok bandája kerített be, átlyukasztották kezemet, lábamat. Megszámlálhatnám minden csontomat, ők pedig csak bámulnak, néznek rám. Megosztoznak ruháimon, köntösömre sorsot vetnek.”
Zsoltárok 23:1: „Az ÚR az én pásztorom, nem szűkölködöm."
Zsoltárok 29:1-2: „Magasztaljátok az URat, ti mennyei lények, magasztaljátok az ÚR dicsőségét és hatalmát! Magasztaljátok az ÚR dicső nevét, boruljatok le az ÚR előtt szent öltözetben!”
Zsoltárok 51:12: „Tiszta szívet teremts bennem, Istenem, és az erős lelket újítsd meg bennem!”
Zsoltárok 119:1-2: „Boldogok, akiknek az útja tökéletes, akik az ÚR törvénye szerint élnek. Boldogok, akik megfogadják intelmeit, teljes szívvel keresik őt.”
Rövid összefoglalás: A zsoltárok könyve imádságok, versek és himnuszok gyűjteménye, amelyek Isten dicséretére és imádatára hangolják az olvasókat és hallgatókat. A könyv egyes részeit az ókori Izráelben énekeskönyvként használták. A zsoltárok zenei örökségét a könyv címe is érzékelteti. A görög eredetű szó „hangszeres kíséret mellett énekelt dalt” jelent.
Mit vetít előre a könyv: A Zsoltárok könyvének visszatérő témája, hogy Isten Megváltót küld majd népének. A Messiásra utaló prófétai képek több zsoltárban is felbukkannak. A Zsoltárok 2:1-12 a Messiás győzelmét és uralkodását mutatja be. A Zsoltárok 16:8-11 halálát és feltámadását vetíti előre. A 22. zsoltár a kereszten szenvedő Megváltót állítja elénk, és részletesen jövendöl megfeszítéséről, ami szóról-szóra be is teljesedett. A Zsoltárok 45:6-7 a Messiás és menyasszonya dicsőségét érzékelteti, míg a Zsoltárok 72:6-17, 89:3-37, 110:1-7 és 132:12-18 dicsőséges és mindenre kiterjedő uralkodását mutatja be.
Gyakorlati alkalmazás: Ha valakit betölt a Szentlélek vagy Krisztus Igéje, annak egyik jele lehet az éneklés. A Zsoltárok könyve a korai egyház egyik „énekeskönyve” volt, amely a Krisztusban megismert új igazságot hirdette.
Isten valamennyi zsoltárban ugyanaz az Úr, csak mi reagálunk rá különbözőképpen attól függően, hogy éppen milyenek a körülményeink. Milyen csodálatos Istent is imádunk! — mondja a zsoltáros. Egy olyan Istent, aki magasan ül a trónján, feljebb minden emberi tapasztalatunknál, és mégis elég közel van ahhoz, hogy megérinthessük és mellettünk halad életünk során!
Minden érzésünkkel hozzámehetünk — még a legnegatívabb és legpanaszosabb gondolatainkkal is — és bizonyosak lehetünk afelől, hogy meghallgat és megért bennünket. A zsoltáros arra tanít bennünket, hogy kiáltsunk segítségért kilátástalanságunkban az élet problémái közepette, mert ez a legalapvetőbb imádság.
English
A zsoltárok könyve
