Kérdés
Női lelkészek / prédikátorok? Mit mond a Biblia a nők szolgálatáról?
Válasz
Talán nincs is vitatottabb téma a mai egyházban, mint a nők lelkipásztori / prédikátori szolgálata. Emiatt nagyon fontos, hogy ne a férfiak és a nők harcaként nézzük ezt a kérdést. Vannak nők, akik hiszik, hogy a nők nem szolgálhatnak lelkészként és hogy a Biblia korlátozza a nők szolgálatát – és vannak férfiak, akik hiszik, hogy a nők is prédikálhatnak, nincs korlátozva a szolgálatuk. Ez a kérdés nem a sovinizmusról vagy a diszkriminációról szól, hanem a Biblia értelmezéséről.
1 Timóteus 2:11-12: “Az asszony csendben tanuljon, teljes alázatossággal. A tanítást azonban az asszonynak nem engedem meg, sem azt, hogy a férfin uralkodjék, hanem legyen csendben.” Az egyházban Isten különböző szerepeket szán a férfiaknak és a nőknek. Ez azért van, mert így lett teremtve az emberiség (1 Timóteus 2:13) és mert így jött be a bűn a világba (2 Timóteus 14). Isten, ahogy Pál apostol írja, megtiltja a nőknek azt a szerepet, hogy férfiak lelki tanítói legyenek. Ez eleve kizárja, hogy nők szolgáljanak lelkészként, hiszen ebben prédikálás, tanítás és férfiak feletti lelki hatalom is van.
Sok kifogás van a nők lelkészségét tiltó eme nézet ellen. Az egyik gyakori az, hogy Pál azért tiltotta meg a nőknek a tanítást, mert az első században ők általában tanulatlanok voltak. Viszont az 1 Timóteus 2:11-14 sehol sem említi a tanultságot. Ha a képzettség a szolgálat mércéje lenne, akkor Jézus legtöbb tanítványa nem lett volna alkalmas. Egy második elterjedt kifogás, hogy Pál egyedül az efézusi nőket tiltotta a tanítástól (az 1 Timóteust az efézusi lelkésznek, Timóteusnak írta). Efézus városa ismert volt Artemisz templomáról, aki egy hamis görög / római istennő volt. Artemisz dicsőítését nők végezték. Ugyanakkor az 1 Timótues sehol sem említi Artemiszt, Pál sem említi Artemisz imádatát a tiltás okaként az 1 Timóteus 2:11-12-ben.
A harmadik ellenérv az, hogy Pál csak férjekről és feleségekről beszél, nem pedig férfiakról és nőkről tágabb értelemben. A görög szavak az 1 Timóteus 2:11-14-ben valóban férjekre és feleségekre utalnak. Viszont az alapvető értelme ezeknek a szavaknak férfi és nő. Sőt, ugyanezek a görög szavak vannak a 8-10 versekben is. Csak a férjek emeljenek fel tiszta kezeket az imában harag és kétkedés nélkül (8. vers)? Csak a feleségek öltözzenek tisztességesen, legyenek istenfélők és jót cselekvők (9-10. vers)? Persze, hogy nem. A 8-10 versek egyértelműen férfiakról és nőkről szólnak, nem csak férjekről és feleségekről. A szövegösszefügésben nincs semmi jele annak, hogy ez a 11-14 versekben már férjekre és feleségekre változna.
Még egy gyakori ellenvetés a női pásztorok ilyen értelmezése ellen Mirjám, Debóra, Hulda, Priszcilla, Fébé, stb. – nők, akik vezető pozícióban voltak a Bibliában. Ez az érv azonban figyelmen kivül hagy néhány fontos tényezőt. Debórával kapcsolatban azt, hogy ő volt az egyetlen női bíró a 13 férfi bíró között. Hulda volt az egyetlen női próféta a több tucat férfi között, akiket a Biblia említ. Mirjám azért került kapcsolatba a vezetéssel, mert Mózes és Áron testvére volt. A királyok korának két legkiemelkedőbb asszonya Atoljá és Jézabel voltak – egyikük sem az istentől való női vezetés példája.
Az Apostolok Cselekedetei 18. fejezetében Priszcilla és Akvila úgy jelennek meg, mint Krisztus hűséges szolgái. Priszcilla neve kerül először említésre, valószínűleg azért, mert “előkelőbb” szolgálata volt, mint a férjének. Viszont Priszcilláról sehol sincs írva, hogy olyan szolgálatban tevékenykedett volna, ami ellenkezik az 1 Timóteus 2:11-14-gyel. Priszcilla és Akvila befogadta Apollóst az otthonába “és még alaposabban megmagyarázták neki az Isten útját.” (Apostolok Cselekedetei 18:26)
A Róma 16:1-ben Fébét úgy említik, mint “szolga” (eredeti fordításban diakónus), nem pedig mint “szolgáló” (eredeti fordításban püspök) – tehát nincs odaírva, hogy tanított volna Fébé a gyülekezetben. A tanítás képessége a püspököktől van elvárva, nem a diakónusoktól (1 Timóteus 3:1-13; Titusz 1:6-9). A püspökök és a diakónusok is úgy vannak jellemezve, mint “egy feleségű férfiak”, “a gyermekei hívők”, “tiszteletreméltó”-k. Ráadásul az 1 Timóteus 3:1-13 és a Titusz 1:6-9 hímnemű főneveket használ a diakónusok / püspökök esetében.
Az 1 Timóteus 2:11-14 világossá teszi az okokat. A 13. vers adja meg az okot azokra, amiket Pál a 11-12-ben felsorol. Miért ne tanítsanak a nők és legyen hatalmuk férfiak fölött? Azért, “mert Ádám teremtetett először, Éva csak azután, és nem Ádámot vezette tévútra a kísértő, hanem az asszonyt, és ő esett bűnbe.” Ez az ok. Isten megteremtette Ádámot és aztán Évát, hogy segítője legyen Ádámnak. A teremtésnek ez a rendje általánosan alkalmazható az emberi dolgokra a családban (Efézus 5:22-33) és az egyházban. A tény, hogy Éva lett becsapva az oka annak, hogy miért ne legyenek pásztorok a nők és miért uralkodjanak férfiak fölött. Emiatt néhányan azt gondolják, hogy a nőknek azért nem szabad tanítaniuk, mert könnyebben becsaphatók. Ez az elképzelés vitatható... ha a nők könnyebben becsaphatók, akkor miért lenne nekik megengedve, hogy tanítsák a gyerekeket (akiket könnyű félrevezetni) és más nőket (akik ezek szerint még könnyebben becsaphatók)? A szöveg nem ezt állítja. A nők nem taníthatnak férfiakat és nem lehet szellemi hatalmuk fölöttük, mert Éva be lett csapva. Emiatt Isten a férfiaknak adta a tanítás elsődleges hatókörét a gyülekezetekben.
A nők a vendéglátás, kedvesség, tanítás és segítségnyújtás ajándékaiban kiválóak. A szolgálat jelentős része függ a gyülekezetekben a nőktől. Nincs megtiltva nekik a nyilvános ima vagy a prófétálás (1 Korinthus 11:5), csak a lelki dolgokról tanítás és hatalom a férfiak felett. Sehol nem tiltja a Biblia a nőknek a Szentlélek ajándékainak gyakorlását (1 Korinthus 12. fejezet). A nők, mint ahogy a férfiak is, elhívást kaptak, hogy szolgáljanak másoknak, bemutassák a Lélek ajándékait (Galata 5:22-23) és hogy hirdessék az Evangéliumot az elveszetteknek (Máté 28:18-20; Apostolok Cselekedetei 1:8; 1Péter 3:15).
Isten elrendelte, hogy egyedül a férfiak szolgáljanak tanítói pozícióban a gyülekezetben. Ez nem azért van, mert feltétlenül jobb tanítók, vagy mert a nők alsóbbrendűek vagy kevésbé intelligensek lennének (ez nem így van). Egyszerűen Isten így alkotta meg az egyház működését. A férfiaknak kell példává lenniük, mint lelki vezetőknek – az életükkel és a szavaikkal. A nőknek nem kell ekkora hatókörrel rendelkező szerepet vállalniuk. Bátorítaniuk és tanítaniuk kell más nőket (Titusz 2:3-5). A Biblia nem tiltja nekik a gyerekek tanítását sem. Egyedül a férfiaknak való tanítás és a felettük való uralom van megtiltva. Ez logikusan magába foglalja a nők lelkészi / prédikátori szolgálatát is. Ettől még egy nő sem lesz kevésbé fontos bármilyen értelemben, mindez inkább segít nekik a szolgálat olyan területeire fókuszálni, amikhez Isten ajándékokkal látta el őket.
English
Női lelkészek / prédikátorok? Mit mond a Biblia a nők szolgálatáról?
